A Spanyol Királyság független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel). A spanyol szárazföld délről és keletről a Földközi-tengerrel (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Vizcayai-öböllel és nyugatról az Atlanti-óceánnal határtos. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek.
Spanyolország az Ibériai félszigeten fekszik, északon Franciaország és a Vizcayai öböl, nyugaton Portugália, délen a Cadizi öböl határolja, majd Gibraltár után a Pireneusokig a Földközi tenger mossa partjait. Az országhoz tartoznak még a Baleári szigetek (közismertebben: Ibiza, Mallorca) a Földközi tengerben, valamint a nyugat afrikai partokhoz (és a ráktérítőhöz) közeli Kanári szigetek.
Az éghajlat kellemes, a legmelegebb júliusban és augusztusban van, bár ilyenkor a forróság, - főleg a nagyvárosokban - elviselhetetlen. A tél nagyon csapadékos, az északi területeken eső, a hegyekben nagy mennyiségű hó hullik ilyenkor. A Mezetán 350 mm körüli a csapadék, erősen ingadozó hőmérséklettel. Az atlanti partvidék óceáni, kevéssé ingadozó mérsékelt hőmérséklettel, 1350 mm csapadékkal. A Pireneusokban magashegységi, az ország többi részén mediterrán éghajlat érvényesül.
Az országot északon a Pireneusok 3000 m fölé nyúló magashegysége zárja le, igen kevés átkelési lehetőséggel. Dél felé ezután Aragónia következik, az egyik legnagyobb folyó, az Ebró medencéjében, amit Kasztília hullámzó hegyei zárnak le. Ettől nyugatra Katalónia, a tengerparti Riviérát kis öblök tagolják, innen délre a partvidék tagolatlan. Galicia, Asturia és Vizcaya baszk tartományok északon az Atlanti óceán partján helyezkednek el. Az ország területének több, mint felét elfoglaló Mezeta fennsíkon ÉK-DNy irányban vízválasztó magasabb hegyláncok gyűrődtek fel kettéosztva Kasztíliát. Tovább délkeletre La Mancha száraz hullámos dombjai terülnek el. Délen Sierra Morénát követő Andalúziai alföld a legtermékenyebb és legsűrűbben lakott vidék. Folyói nagy esésűek, változékony vízjárásúak, nyáron - nem utolsósorban a fejlett öntözéses gazdálkodás miatt - helyenként kiszáradnak. Fő folyója a Cordobát és Sevillát érintő Guadalquivir hajózható. Északabbra a Guadiana Badajoznál átlép Portugáliába, mint ahogy feljebb a Tajo, majd a Duero is.
Legmagasabb pontja a kontinensen a Sierra Nevadában a Mulhacén 3478 m, de az országé Teneriffén a Pico de Teide 3718 m.
Spanyolország klímáját négy főbb részre oszthatjuk:
mediterrán: esős tavasz és ősz. Mérsékelt nyár kellemes hőmérséklettel.
Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Murcia 47,2 °C, Malaga 44,2 °C, Valencia 42,5 °C, Alicante 41,4 °C, Palma de Mallorca 40,6 °C, Barcelona 39,8 °C.
Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Gerona -13,0 °C, Barcelona -10,0 °C, Valencia -7,2 °C, Murcia -6,0 °C, Alicante -4,6 °C, Malaga -3,8 °C.
kontinentális: hideg tél (gyakori havazásokkal északon), forró nyár.
Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Sevilla 47,0 °C, Córdoba 46,6 °C, Badajoz 45,0 °C, Albacete és Zaragoza 42,6 °C, Madrid 42,2 °C, Burgos 41,8 °C, Valladolid 40,2 °C.
Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Albacete -24,0 °C, Burgos -22,0 °C, Salamanca -20,0 °C, Teruel -19,0 °C, Madrid -14,8 °C, Sevilla -5,5 °C.
óceáni: Az észak-atlanti partvonal mentén. Csapadékos tél, mérsékelt, hűvös nyár.
Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao 42,0 °C, A Coruña 37,6 °C, Gijón 36,4 °C.
Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao -8,6 °C, Oviedo -6,0 °C, Gijon és A Coruña -4,8 °C.
szubtrópusi: A Kanári-szigeteken. A hőmérséklet 18 és 24 °C között mozog az egész év során.
Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 42,6 °C.
Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 8,1 °C.
Az Európa és Afrika közötti keresztúton fekvő Ibériai Félsziget mindig célpontja volt a hódító törzseknek és civilizációknak. Krisztus előtt a 3. században érkeztek ide a rómaiak, de két évszázadig tartott a félsziget leigázása. Fokozatosan elfogadták a római törvényeket, nyelvet és szokásokat. 409-ben a római Hispániát elfoglalták a germán törzsek tömeges csapatai és 419-re létrehozták a vizigót királyságot. A vizigótok uralták a királyságot 711-ig, amikor a muzulmánok átkeltek a Gibraltári Szoroson és megverték Rodericket, az utolsó gót királyt.
714-re a muzulmán seregek elfoglalták a teljes félszigetet, kivéve Észak-Spanyolország hegyi térségeit. Dél-Spanyolország muzulmán uralma (amelyet a spanyolok Al-Andalusnak neveznek) majdnem 800 éven át tartott. Ez az időszak alatt virágzottak a művészetek és a tudományok, új terményeket és mezőgazdasági technológiákat vezettek be. Palotákat, mecseteket, iskolákat, nyilvános fürdőket építettek. 722-ben Covadongaban Észak-Spanyolországban egy kis sereg a vizigót király, Pelayo vezetésével először mért csapást a muzulmánokra. Szimbolikusan ez a csata jelezte a Reconquista kezdetét, Spanyolország keresztények általi visszahódítását.
A 13. század végére Castilla és Aragon tartományok a keresztény Spanyolország két főbb hatalmasságaként emelkedtek ki, és 1469-ben ezt a két királyságot egyesítette Izabelnek, Castilia hercegnőjének Fernandóval, az aragon trónörökössel kötött házassága. Katolikus főnemesekként egyesítették az egész Spanyolországot és lefektették az aranykor alapjait. 1478-ban létrehozták a hírhedt, kegyetlen spanyol inkvizíciót, több ezer zsidót és más nem-keresztényt kiűzve és kivégezve. 1482-ben elfoglalták Granadát és 10 évvel később az utolsó muzulmán király is megadta magát, a Reconquista már nagyon várt végét jelezve.
Az Újvilágban Spanyolország hatalmas birodalommá fejlődött Kolumbusz 1492-es nagy fölfedezését követően. Arany és ezüst áramlott a spanyol államkincstárba Mexikóból és Peruból, mivel a gyarmatosítók területeket foglaltak el Kubától kezdve Bolíviáig. Spanyolország monopol kereskedelmet folytatott ezekkel az új gyarmatokkal és a föld egyik legnagyobb hatalmává nőtte ki magát. Ez a protekcionizmus viszont hátráltatta a gyarmatok fejlődését, és több, nagyon költséges háborút viseltek Angliával, Franciaországgal és Hollandiával is.
Amikor XVI Lajos a guillotinon végezte 1793-ban, Spanyolország háborút indított az új Francia Köztársaság ellen, de vereséget szenvedett. 1808-ban Napóleon csapatai behatoltak Spanyolországba és a spanyol korona kezdte elveszteni hatalmát a gyarmatok felett. Egy madridi felkeléssel kezdve a spanyol nép fellázadt a franciák ellen és öt éves függetlenségi harcot vívott. 1813-ban a francia erőket végül kiűzték és 1814-ben VII Fernando újból a trónra került. Fernando ezt követő 20 éves uralma rettenetes volt a monarchia számára. Ez idő alatt visszaállították az inkvizíciót, bebörtönözték a liberális és alkotmányos elveket vallókat, a szólásszabadságot megszüntették. Spanyolország súlyos gazdasági válságba került, az amerikai kolóniák pedig kiharcolták a függetlenségüket.
Az 1898-as katasztrofális spanyol-amerikai háború jelezte a spanyol birodalom végét. Spanyolország vereséget szenvedett az USA-val szemben egy sor, egyoldalú tengeri ütközetben, amely Spanyolország utolsó tengerentúli birtokainak (Kuba, Puerto Rico, Guam és a Fülöp-szigetek) elvesztését jelentette. 1923-ban a polgárháború kitörésének határán Miguel Primo de Rivera katonai diktátornak kiáltotta ki önmagát, és 1930-ig uralkodott. 1931-ben XIII Alfonso elmenekült az országból és kikiáltották a Második Köztársaságot, de az hamarosan a belső konfliktusok áldozata lett. Az 1936-os választások idején az ország két részre szakadt a republikánus kormánnyal és támogatóival egyfelől (egy kényelmetlen szövetségként a kommunistákkal, szocialistákkal és anarchistákkal, akik a demokráciát, egy polgári társadalmat és az egyház csökkentett szerepét támogatták) és másfelől az ellenzéki nacionalistákkal (a hadsereg jobboldali szárnya, az egyház, a monarchia és a fasiszta Falangista párt).
1936 júliusában a republikánus tisztek által elkövetett merénylet az ellenzéki vezető, José Calvo Sotelo
ellen felmentést adott a hadseregnek arra, hogy megdönthesse a kormányt. Az ezt követő polgárháborúban (1936-39) a nacionalisták átfogó katonai és pénzügyi segítséget kaptak a náci Németországtól és a fasiszta Olaszországtól, miközben a megválasztott republikánus kormány csak Oroszországtól és kisebb mértékben azoktól a Nemzetközi Brigádok néven ismert szabadcsapatoktól kapott segítséget, amelyek értelmiségekből, művészekből, írókból és politikailag elkötelezett személyekből álltak. A fasizmus fenyegetése ellenére Anglia és Franciaország visszautasította, hogy segítséget nyújtson a republikánusok számára.
1939-re a Franco által vezetett nacionalisták megnyerték a háborút, amelyben több mint 35.000 spanyol halt meg. A háború befejezése után republikánusokat végeztek ki, börtönöztek be vagy kényszeríttettek száműzetésbe. Franco 35 éven át tartó diktatúrája a gazdasági blokádok következtében elszigetelte Spanyolországot, kizárta a NATO-ból és az ENSZ-ből, illetve tönkre tette a gazdasági recesszió is. Csak az 1950-es évek elején következett be változás, amikor a túrizmus növekedése és az USA-val kötött szerződés biztosított pénzügyi eszközöket ahhoz, hogy az ország kezdjen kilábalni a politikai és gazdasági elszigeteltségből. Az 1970-es évekre Spanyolország Európa leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált.
Franco 1975-ben halt meg, ám előtte utódjának nevezte ki Juan Carlost, XIII Alfonso unokáját. Juan Carlos trónra kerülésével Spanyolország átlépett a diktatúrából a demokráciába. 1977-ben megtartották az első választásokat, 1978-ban felvázolták az új alkotmányt. Egy 1981-ben bekövetkezett, meghiúsult katonai puccs pedig már azt jelezte, hogy a történelem kerekét nem lehet megállítani, visszatekerni. 1982-ben Spanyolország végleg szakított a múlttal, ugyanis nagy többséggel szocialista kormányra szavazott. Azóta a belpolitika egyetlen nagyobb gondja az ETA szeparatista militáns csoport szervezte terrorista akciók, ők egy független Baszk hazáért küzdenek. A terrorista tevékenység 30 éve alatt az ETA 800 embert ölt meg, 1998 szeptemberében pedig tűzszünetet hirdetett meg.
1986-ban Spanyolország belépett az EGK-be és 1992-ben azzal jelezte visszatérését "Európába", hogy Barcelona adott otthont az Olimpiai Játékoknak, Sevilla pedig az Expo 92 rendezvénynek. Madridot Európa kulturális fővárosává tették.
Ha csak a jelentősebbeket akarjuk felkeresni, ne tervezzünk 3 hétnél rövidebb időt. De inkább egy-egy régiót keressünk fel egyszerre. Kedvcsinálónak itt csak felsorolunk néhányat.
Madrid leghíresebb látnivalója a Museo del Prado, a világ egyik legnagyobb szépművészeti múzeuma, mellette, Real Jardin Botanicoban kipihenhetjük a múzeumlátogatás fáradalmait. Érdemes felkeresni az antropológiai múzeumot is. Aki viadalokra vágyik, a Plaza de Toros Monumental de las Ventas, arénában remek bikaviadalokat, a Bernabeu stadionban remek futballmeccseket láthat. A madridi éjszaka központja a Malasana negyed, azon belül is a Plaza del Dos de Mayo.
Madrid környékén Segoviában a középkori vár és város, valamint a 15 km-es - a városban 3 szintes - római vízvezeték feltétlenül megtekintendő, és el sem tudja képzelni, mit veszít, aki nem megy el az Escorialba.
Barcelonában semmiképpen ne hagyjuk ki a középkori belváros sikátorait, a Picasso Múzeumot, Gaudi fantáziaországát, a Parc Güellt, a gótikus székesegyházat, a piacokat és az FC Barcelona Stadionját.
Toledo Spanyolország leggyönyörűbb városa, a Tajo folyó feletti sziklán fekszik. Csodás galériák, templomok és kastélyok várják a látogatókat. Legjelentősebb épülete az Alcázar és a székesegyház, melynek ablakait El Greco, Goya és Velázquez festette.
Granada építészetében a muzulmán uralomból származó emlékek a meghatározók. Leghíresebb az Alhambra, amely egyszerűen lélegzetelállító, leírni is lehetetlenség. Az Alcazaba az Alhambra erődítménye, tornyaiból csodálatos kilátás nyílik a városra. A Generalife a szultánok nyári palotája volt, kertje meseszép. A városban még érdemes megnézni a Régészeti Múzeumot, az arab fürdőket, és a
cigányok barlangját (semmiképpen se egyedül), a Sacromontét.
Sevilla nemcsak az olimpiáról híres. A katedrális, a belváros, és Petar király várkastélya nem mindennapi látvány, de az olimpiai park is megér egy misét.
A Baleár szigetek 4 szigetből áll: Mallorca, Menorca, Ibiza és Formentera. A szigetcsoport gyönyörű tengerpartjairól és őrült bulijairól híres.
A Kanári szigetek hét fő szigete közül Teneriffe a legismertebb, ahol a fürdéstől a hegymászásig, sivatagi tevegeléstől az éjszakai élet spanyol temperamentumáig mindent kiélvezhetünk, persze pénztárcánktól függően.
Madrid falucskáról előszőr a IX. századi mór iratok tettek említést. II. Fülöp 1561-ben Toledóból Madridba tette át a királyság székhelyét, míg ő maga a Madridtól 60 km-re északra megépíttette az Escorial palota-kolostor együttest. Óvárosi palotái, templomai és terei (Plaza Mayor, Retiro) a XVII. században épültek Habsburg uralom alatt, majd a XVIII. században folytatták a Bourbonok a Királyi Palotával és Paseo del Pradoval. A félmilliós Madridban 1910-ben kezdték meg a Gran Vía építését és 1919-ben indult az első metró.
Látnivalók, nevezetességek
Puerta del Sol forgalmi csomópont (busz, metró, turistabuszok).
Plaza Mayor az előbbi közelében, III. Fülöp által 1614-ben kialakíttatott Európa legnagyobb zárt tere, ahol népünnepélyeket, autodafékat, bikaviadalokat tartottak.
Carmelitas Descalzas kolostor, múzeuma az egyik leggazdagabb flamenco (flamand stílusú hímzett faliképek) gyüjteménynek ad otthont.
Plaza de la Villa itt áll a polgármesteri hivatal gyönyörű palotája, szemben vele a város legrégebbi épülete, a XIII. századi lakótorony.
Parque del Retiro sétányait a VII-XIII. század ibériai keresztény királyainak szobrai díszítik. A parkban csónakázó tó, műbarlang, konferenciaközpont található
Plaza Colon. A tér alatt színház és kulturközpont van. Mellette a Biblioteca Nacional, mögötte a Museo de Arqueología. A Barclays Bank toronyháza földszintjén működik a Panoptikum.
Bernabeu stadion a Real Madrid birodalma, 1997-ben épült. Jegyeket a stadionban, vagy a Caja Madrid fiókjaiban lehet vásárolni.
El Prado
Paseo del Prado. Metró: Banco de Espana Tel: 913302800, fax: 913302856
http://museoprado.mcu.es/index.html, museo.nacional@prado.mcu.es
Nyitva 9-től 19 óráig, vasárnap 9-től 14 óráig, hétfőn zárva.
A világ egyik legjelentősebb festészeti gyűjteménye. Külön termeket szentel a nagy mestereknek, mint Goya, Velazquez, El Greco, Zurbarán, Murillo és Tiziano, vagy a németalföldi iskola festőinek.
Museo Thyssen-Bornemisza
Paseo del Prado, 8 Metró: Banco de Espana Tel.: 913690151.
http://www.museothyssen.org
Nyitva 10-től 19 óráig, Hétfőn zárva.
Az 1993-ban nyílt múzeum ad helyt a világ egyik legjelentősebb magángyűjteményének. Időrendben mutatja be a középkortól napjainkig a festészet legnagyobb műveit. Különlegessége a gazdag észak-amerikai festészeti anyag.
Az ibériai félszigetből Spanyolország 3150 km tengerpartot mondhat magáénak. A keleti és déli part a Földközi tenger medencéjében, illetve gibraltártól keletre az Atlanti óceán partjainál igazi vízi paradicsom.
A több mint 1100 km-es északnyugati óceáni part Portugália és a Vizcayai öböl között azonban - bár több szép strandja van - meg sem közelíti a Földközi tengerit. Ennek oka részben az, hogy kiesik a fő turista útvonalakból (az egy kivétel ebből a szempontból a Santiago de Compostelai zarándokhely), részben pedig az óceán hatalmas víztömegének viszonylagos hűvössége, valamint az, hogy kevesebb partszakasz alkalmas jó strandolásra. Azonkívül a hirtelen viharok és az erős (3 - 6 méteres) árapály jelenség sem kedvez a fürdőhelyek kialakulásának.
Tengerpartra elsősorban üdülni, pihenni megy az ember, de bárhová jutunk el, ne feledkezzünk meg a mediterrán természet szépségeiről sem, mindenütt kitűnő kirándulások séták tehetők a környéken. Délen - mértékkel - egy jó vacsora mellé próbáljuk ki a vörösborokat, egészen különleges élményben lehet részünk.
A Pireneusoktól Blanesig terjedő, mintegy 130 km hosszú keleti partot hívják így. Elsősorban természeti szépségeit érdemes kiemelni. A hajdani halászfalvak helyén a szupermodern szállodasor és a túrisztikai irodák az üdülni vágyók minden kényelmi igényét kielégítik. Sokfelé találunk sziklás partokat, a búvárkodás szerelmeseinek legnagyobb örömére.
Costa Blanca
Cabo de Nao foktól délre, az Almeira fölötti Cabo de Gata fokig tartó több, mint 400 km-es partszakasz a negyedik harmadik üdülőövezet. Kevéssé ismert, mert itt a főút a parttól jóval beljebb halad, és bekötőutakon érhetők el a part menti települések. Ezért inkább a csendes nyugalomra vágyók célpontja lehet. A komfort és a tenger persze itt is eléri az elvárható mértéket. Nagyon szép, bungallós üdülőközpontokat is találhatunk itt, és helyenként a környező hegyek csodálatos panorámát adnak. Vannak homokos és sziklás partszakaszok is. Vasúttal könnyen elérhető nagyobb parti települések: Alicante, Cartagena, Aguilas, Alicante. Innen busszal mehetünk tovább.
Costa del Sol
Folytatva az üdülőhelyek sorát, a 360 km-es déli part következik, egészen Gibraltárig. Végeláthatatlan homokos sáv húzódik, ez talán Európa legkedvezőbb éghajlatú vidéke, ezért olyan vonzó. Itt ritka az eső, sőt a tél sem hideg, nemritkán fürödni is lehet. Vannak csendes öblei, olcsóbb helyeket is találunk, a kevés pénzűek is megtalálhatják számításukat. Persze a luxus sem hiánycikk. Vonattal könnyen megközelíthető Algeciras, Malaga és Almeira, de busszal Motrilon át Almunecar is, vagy Malagából Torremolinos és Marbella. Ezen a környéken a nagy napozások után a jó vacsorákról, mellé a malagáról se feledkezzünk meg.
Costa de la Luz
A fény partja Gibraltártól a portugál határig terjed. Ez a mintegy 300 km hosszú partszakasz selymes homokjáról, hatalmas szállodáiról, a napfényről nevezetes. Szinte a közepén van Cadiz, a tengeri (óceáni) kikötőváros, tengerészeti központ, kellemes üdülőváros parkokkal, sétányokkal, kitűnő strandokkal.
A Földközi tenger medencéjében, Barcelonától DK-re, 250 km-re négy nagyobb, és 38 kisebb, lényegében lakatlan szigetből álló csoport.
Átlaghőmérséklete télen 15 °C, nyáron 30 °C. A napsugárzás nagyon erős, a tengeri szél hűsítő. Eső, ha esik gyorsan, röviden, aztán ismét ragyog a nap. Délben az erős nap miatt minden bezár, mindenki sziesztázik, csak a délutáni órákban kezdődik újra az élet.
A fővárosban, Palma de Mallorcán találunk néhány említésre méltó templomot és érdekes palotát, de ide elsősorban pihenni jön az ember. A szigetek belsejébe a kirándulást a jó busz összeköttetések segítik. A strandokon vízi alkalmatosságok mozgathatják meg izmainkat.
Megközelíthető: repülővel Budapestről charter járatokkal, Madridból, Barcelonából menetrendszerinti járatokkal. Mallorca szigetére érkezünk. Hajóval Barcelonából és Valenciából juthatunk oda.
A sziget népessége kb. 110 ezer fő, amely a nyári hónapokban a többszörösére nő. Ibiza szigete leginkább legendás, és igen vad éjszakai élete miatt ismert, a sziget a fiatalok kedvencének számít. Számos világhírű szórakozóhelyének köszönhetően a spanyol sziget a bulizás szimbólumává vált. Ibiza példátlan toleranciájáról is ismert: elviselik itt a részeg fiatalokat, akik a legbotrányosabban viselkednek, a melegeket, a punkokat - mindenkit! Fontos információ a bulizást keresőknek, hogy június előtt, és szeptember után a szigetet járva az utazó szinte kivétel nélkül minden szórakozóhelyet zárva fog találni. A legnagyobb bulik a főváros, Eivissa, avagy Ibiza, és a nyugati Sant Antonio településeken összpontosulnak.
Ibiza leghíresebb szórakozóhelye a San Rafael településen található Privilege, amely a világ legnagyobb szórakozóhelye címével büszkélkedhet - 10 ezer főt képes befogadni! További világhírű szórakozóhelyek az Eden, Sant Antoni legnépszerűbb szórakozóhelye, az Eden közvetlen szomszédjában lévő Es Paradis,
amely leginkább híres vízibulijairól ismert. Ibiza városának híres, és népszerű klubja az Amnesia, amely kevesebb, mint 1 km-re található a Privilige-től. Az Amnesiát az International Dance Awards díjának keretében 2007-ben a világ legjobb szórakozóhelyének választották. A Playa d'en Bossán, az ibizai repülőtérhez közel található Space pedig 2005-ben, és 2006-ban nyerte el ezt a díjat. A Space híres bulija a We love Sundays, az 1999 óta létező party, amely 22 órán át tart: vasárnap reggel 8-tól hétfő reggel 6-ig. A sziget legtöbb szórakozóhelyén a dj-k általában a következő zenei stílusok lemezeit forgatják: Techno, House, Baleári House, Deep House, Progressive, és Trance.
Afrika nyugati partjainál, az Atlanti óceán által körülvéve a 7 nagyobb és sok apró szigetből álló csoport igazi paradicsom. Természetesen elsősorban a tengeri fürdőzés üdülés miatt keresik fel. De a 3400 m feletti Teide vulkán már a hegymászóknak is kihívás (Gondoljuk meg: 0 m-ről indulva 3400 m szintkülönbség - ez legalább két nap felfelé). Az egzotikumot kedvelők járhatják a sivatagot - persze tevén.
A szigetek különböző pontjain mind a négy évszakot megtaláljuk. Északnyugaton és a zártabb magas völgyekben hűvösebb, őszies az időjárás, itt sok az eső, hiszen a magas hegyek itt fogják meg először az óceáni fellegeket. Teneriffe szigetének keleti lankái, párás virágos völgyei, gyönyörű kertjei a tavaszt idézik. Aki a Teide kráterébe kíván betekinteni, a jó bakancson kívül meleg ruhát, sapkát is örömmel vesz. De Teneriffe déli részén, Gran Canarián ízelítőt vehetünk a sivatagból, 45 fokos hőmérsékletből (a homok egy kicsit melegebb). Gran Canarián tevetúrát is szerveznek.
Tengerparti szállodákban - az elfogadható árutól az abszolút luxusig - nincs hiány. Ha lehet, ne július - augusztusban menjünk, az az angolok, németek szezonja - az ő pénztárcájukhoz mért árakkal. De decemberben, januárban is lehet fürödni. Azt azonban vegyük figyelembe, hogy az óceán hatalmas víztömegei a nyugati nyílt partokon nyáron se haladják meg a 22 °C-t. Persze eldugottabb keleti öblökben lehet több, cserében viszont télen is legalább 19 °C a víz.
La Palma strandjai nem a tömegről, városai nem a hosszú, éttermekkel teli sugárutakról, a gyorséttermekről, nem a bevásárlóközpontokról, és az elegáns üzletekről szólnak, és az éjszakai életet keresők is inkább pl. Tenerifét, Mallorcát, vagy Ibizát válasszák. La Palmán Santa Cruzon, és Los Llanoson található néhány diszkó. La Palma nem ezekről szól, La Palma a békére, a csendre, a romlatlan természeti kincsekre, és a tradicionális spanyol atmoszféra ízére vágyók tökéletes szigete lehet.
A 17 ezer lakosú főváros La Palma keleti-középső részén a tengerparton, egy dombvidék alján van. Az itt található Brana Beja panoráma-kilátást nyújt La Gomerára. A várost 1493. május 3.-án Alonso Fernández de Lugo alapította. Kalóztámadások után erődítményeket állítottak fel, hogy megvédjék a várost, ma látható közülük a Castillo de Santa Catalina és a Castillo de la Virgen. A főváros kikötőjéből hajójáratok indulnak Cádizba, Tenerifére, Gran Canáriára, és Lanzarotéra.
Az 1130 m-es magasságban fekvő tartományi központot három oldalról hegyek határolják. Története a római időkig nyúlik vissza, elfoglalták a mórok, majd VI. Alfonz 1038-ban végleg visszafoglalta. A XII. században emelték 88 gránitbástyával megerősített 9 kaput magába foglaló monumentális városfalát. Az 53 000 lakosú várost az N403, vagy N410-es úton közelíthetjük meg, nem akármilyen élményben részesülhetünk, ha először körbeautózzuk, majd a keleti részen, a San Pedro templom előtt, a Plaza Sta Teresa-n parkoljunk le. A vonat két óra múlva érkezik Madridból a modern városrészbe, kérdezősködjünk a buszok indulásáról. Az állomás előtti téren sok járat végállomása van. Gyalog kissé messze az óváros, de elérhető. Egy napos kirándulásként érdemes felkeresni Madridból.
A két hatalmas bástyatorony közti Puerta Alcazaron belépve jutunk a San Salvador katedrálishoz. 1157-ben kezdték építeni román stílusban, a XIV. században fejezték be a gótika korában. Belül nézzük meg a szószékeket, síremlékeket és a faragott padsorokat, és ne hagyjuk ki a gótikus kerengőt.
Az óvárosban középkori erődlakóházakat, a Guzmanes tornyot, továbbá más érdekes lakóházat és templomot találunk, időnként menjünk a falakon kívülre, megcsodálni a kilátást (és persze a falakat).
A katalán főváros, püspöki székhely, modern nyüzsgő nagyváros a Földközi tenger partjánál, 3,9 millió lakossal. Története a római kor előttre nyúlik vissza, de nevét az arabok adták. 800-ig keresztények, mohamedánok és zsidók éltek itt békésen egymás mellett, majd Nagy Károly foglalta el és alapította meg a spanyol őrgrófságot. A XVI. századtól vesztett jelentőségétől, sőt elszakadási kísérlete hatására sok előjogát eltörölték. Többször élt át polgárháborús időket, bár Katalónia ma autonóm, fővárosa ma is az elszakadási törekvések központja.
A kikötő, mellette a Montjuic hegy és a Plaza Cataluna közötti rész az óváros szűk sikátoraival, a katedrálissal. Ezt veszi körül külső város a sakktáblaszerű, széles utcáival. A régi dombos falvak helyén van a villanegyed.
A helyi közlekedésben távolabbi részekhez inkább a metrót vegyük igénybe, a központban az utazási irodában jó térképekhez lehet jutni.
Megközelítése: Autóval Madrid - Zaragoza felől az A2-es autópályán érkezünk, míg észak felől az A7-en. A nyüzsgő nagyvárosban nem könnyű parkolni. Vonat Madridból naponta 8 -10 is van, legjobb az éjszakai, kényelmes és reggel 7 körül ér a városba. A tengerparton is jó a közlekedés akár Costa Brava, akár dél felé.
Kikötő
A tengerparti sétány elején áll Kolumbusz 59 m magas emlékműve, a vízen a Santa Maria mása. Innen indul az Andrássy úthoz hasonló (csak jóval szélesebb) Rambla, elején a Tengerészeti múzeummal. Menjünk végig rajta, a hatalmas Plaza de Cataluna-ig, amely közlekedési (metro, busz) csomópont is.
Barrio Gotico
Az óváros, a gótikus negyed szűk sikátorai sok középkori házat, román, gótikus stílusú templomot, nem utolsósorban olcsó és hangulatos vendéglőket rejtenek. Fél nap rámegy, ha végig akarjuk bolyongani, és itt a földközi tengeri gótika legarányosabb alkotása, a 83 m hosszú, 37 m széles, 25 m magas, háromhajós katedrális, a püspöki és az őrgrófi palota is. Keressük meg Moncada utcában a Picasso múzeumot is.
Parkok
Parque de la Cuidaddela afféle arborétum, egyik sarkában a Természettudományi (állattani) múzeum, mellette a Geológiai múzeum.
A Montjuic 213 m magas dombjára igazán a Poble Espanol de Montjuic, vagyis a skanzen kedvéért kell felsétálni. Egy minivárost találunk itt, Spanyolország minden tájegysége képviselteti magát élethű anyagokból felépítve, az avilai bástyáktól a toledói, vagy kordovai palotákig.
Gaudi építészete
Barcelona jellegzetes látnivalói a semmivel sem összetéveszthető Antoni Gaudi építmények. A Sagrada Familia templomnak készült, de igazából csak nyolc tornya (megmászható) és a szentély egy része áll. Nem messze egy bérházat találunk, rá fogunk ismerni! Még tovább haladva jutunk a Güel parkba. Kacsalábú kastély (igazi!), hullámzó majolika tér, csipkék és függőkertek, meg amit csak lázálmainkban el tudunk képzelni. Legalább két órát érdemes rá szánni.
A barcelonai metró segítségével gyorsan, tiszta, és légkondicionált kocsikban lehet eljutni szinte bárhova a városban. Ezen kívül Barcelonában természetesen buszok is közlekednek. Az egy utazásra szóló jegyek ára változó, mert Barcelonában zónarendszer van érvényben. Buszjegyeket a buszon is lehet vásárolni, metrójegyek pedig automatákban, vagy a metróállomásokon vehetők. Travelcard vételénél nincs zónarendszer. Ezek gyakorlatilag napijegyek, 2 (10 Euró), 3 (14,30 Euró), 4 (18,30 Euró), és 5 (21,70 Euró) naposak léteznek, metrópénztárakban, turistainformációs központokban lehet őket megvásárolni. Megvásárlása után ingyen vehetők igénybe a barcelonai tömegközlekedési eszközök. Szintén ingyen lehet utazni Barcelona Carddal.Nem rossz ötlet a barcelonai turistabusz használata. 44 megállója, és három útvonala van: piros, kék, és zöld. Megfelelő módszer lehet annak, aki meg szeretné tekinteni Barcelona számos nevezetességét, hiszen a buszról bármelyik megállóban, bármennyi alkalommal le lehet szállni, majd a napijeggyel visszaszállni, ha egy adott látnivalót megnéztük. Ennek ára 1 napra 20 Euró, 2 egymást követő napra pedig 26 Euró, gyermekeknek 12 ill. 16 Euró. A jegyek a buszon is megvehetők. A turistabuszra szóló jegy felmutatásával több barcelonai nevezetesség, és múzeum is kedvezményesen tekinthető meg.

A Madridtól északra, 230 km-re fekvő nagyvárosban fogalmazódott meg az egységes spanyol állam gondolata. Innen indult (és itt van eltemetve) Cid Campeador, a mórok elleni harcok legendás alakja. De felkeresni a Santa Maria katedrális kedvéért kell. A spanyol gótikalegszebb alkotását 1221-ben kezdték építeni, két 84 m magas tornya homlokzati rozettája, számtalan díszítménye megéri az utat.
A Karthausiak alapították a római korban, majd a 711-es mór invázió után az arabok fellegvára lett. A X. században és a későbbi fellendülés időszakában több, mint 300 mecset keletkeztek a luxuspaloták, fürdők épültek, sőt utcai világítás... A maimonádok, zsidó doktorok és arab filozófusok az Arisztotelészi tanok terjesztői jelentős kulturális fellendülést is hoztak. Az Omayad kalifák és a környező kalifátusok rivalizálása a fejlődés motorja volt. A XIII. század elejétől ismét a keresztény kultúra vált meghatározóvá, majd a XIX. században szociális és gazdasági problémák miatt hanyatlásnak indult. Mostanában a turistaipar hoz egyre inkább fellendülést a városnak.
Megállhatunk egy jó állapotban lévő, modern ifjúsági szálláson.
Megközelítés: Madrid felől az E5-ös sztrádán, vagy N432-es főúton érhetjük el a 306 000 lakosú nagyvárost, de nagyon jó vasúti összeköttetése van nemcsak Madriddal, hanem az andalúz városokkal is.
A római Cordoba
A Mesquitával szemben található a Gauadalquiviren átívelő római alapokra épített mór kőhíd. Mellette a Calahorra, szintén római-mór építésű erőd. A városon túl felkereshetjük a dór stílusú, II. Fülöp korabeli Puerta del Puente diadalívet.
A mór és zsidó Cordoba
A régi hídról csodáljuk meg a szigeteken és a parton látható arab vízimalmokat. Menjünk ki a városfalon túlra, sétáljunk végig kívül, elhaladunk a római arab, és mór filozófusok szobrai mellett (Seneca, Averroes, Maimonides), majd a következő kapun visszatérhetünk az óvárosba. Sétáljunk el a zsidó negyedbe, ahol megnézhetjük a gettót és a zsinagógát.
Alcazar de los Reyes
A XVI. Században alapította XI. Alfonz ezt a katolikus templomot és kolostort. Elsősorban gyönyörű kertjéért, sétányaiért érdemes felkeresni.
A csendes Kordoba
Keressük fel az óvárost, sétáljunk a szűk, fehérfalú, virágos sikátorokban, (Calle de las Flores, Calle Bosco) ha tehetjük, kukkantsunk be a patiokba, nem fogjuk megbánni. A barangolásra akár fél napot is szánhatunk, akadnak pirinyó kisvendéglők a testi örömök számára is, a boltocskák pedig pénztárcánkat apasztják rendesen, ha nem vigyázunk.
Mesquita
A mór építészet egyik csúcsa a piros-fehér csíkos boltívekkel összekötött oszloperdő. Közepén éles kontraszttal áll a XVI. Században beleépített keresztény templom! Megcsodálhatjuk a kőrus gazdagon faragott székeit. Azon túl találjuk mindkét lenyűgöző architektúrájú Michrábot, a mohamedán szentélyt. A Narancsudvar fáiról ne együnk, díszfák! A szamárhátíves Puerta del Perdon és a legrégibb építésű Puerta de San Esteban sajnos porlad, de így is megkapó.
A Darro folyó két partján terül el a Sierra Nevada alján, 680 m magasan. A római város a mai Alcazaba
helyén volt, majd 711-től 1492-ig különböző mór dinasztiák uralkodtak itt. Izabella és V. Károly még fejlesztették, de aztán a letelepedett mórok elűzése után hanyatlani kezdett, csak a XX. Században indult újra fejlődésnek. A ma 200 ezres város éghajlata enyhe és száraz, levegője tiszta. Nemcsak világhírű műemlék együttese, hanem belvárosának hangulatos utcái, a bazárok, szép középkori paloták, lakóházak is megérnek egy kis barangolást.
Megközelítés: Madridból az N323-as úton, Sevillából az A92-en érhetünk a városközpontba. Vonattal csak átszállással érhető el mind Madrid, mind Sevilla irányából. Motril felől a tengerpartról busszal érdemes elérni.
Amikor a cordobai kalifátus területéről a mórokat kiszorították, és az uralkodó, I. Mohamed Granadába tette át a székhelyét, határozta el, hogy új királyi palotakomplexumot hoz létre. Az Alhambra (al Hamra = vörös) erődített dombján kezdték meg a munkálatokat 1238-ban. Utódai, I. Juszuf és V. Muhammad folytatták az építkezést, de később V. Károly is megépíttette a róla elnevezett palotát. A mór időkben nemcsak királyi palota, de a közigazgatás központja, a kaszárnyák, mecsetek, fürdők, temetők és kertek zárt uralkodóvárossá tették. Ebből mára csak a paloták maradtak. Különlegességét - a rendkívüli építészeti, képzőművészeti alkotáson túl - az adja, hagy belső udvarok köré emelt lakosztályok kusza szövevénye, folyosókkal, pavilonokkal, kertecskékkel.
Az 1536-ban épült Puerta de las Granadas-on lépünk be. Rögtön a Xi. századi Bermeja tornyok mellett háromfelé mehetünk. Meredek úton jutunk a Puerta de la Justicia (Bib al Saria) elé. Szép patkó alakú kapu, I. Juszuf építtette. Utána a Puerta del Vino, a borkereskedők kapuja következik feliratokkal és a Naszridák címereivel. Balra jutunk be a XI. századi Alcazaba erődbe. Az Alhambrával csak az egész dombot körülvevő fal köti össze, a háromszög alakú erődítményt tornyokkal tűzdelt magas falak övezik. Itt vannak még a keresztényidőkből származó ciszternák, víztárolók. Jobbra emelkedik V. Károly kétemeletes reneszánsz palotája jón oszlopcsarnokkal. Emeletén a Tartományi szépművészeti múzeum kapott helyet.
Tovább haladva jutunk az Alhambrához. Három részből áll: a Mexuár a királyi közigazgatás székhelye, a Cuarto de Comares politikai és reprezentációs célokat szolgált, a Cuarto de los Leones az uralkodó magánlakrészei.
A Mexuár (mesuár) a legrégibb épület. Első terme a Capilla, közepén négy oszloppal, csempedíszítéssel. Ehhez csatlakozik az Oratorio, benne a Mekka felé mutató mihrábbal. A belső udvaron szökőkút, a homlokzatok gazdagon díszítettek. További termek, díszes oszlopfolyosók, fülkék csipkéit, berakásait csodálhatjuk még meg.
A Cuarto de Comares, vagyis a szeráj a patioból nyílik. Legnagyobb részét a Mirtusz udvar teszi ki (nevét a medencét szegélyező sövényekről kapta). Fehér márvány padozatból haragoszöld mirtusz emelkedik ki, narancsfák tükröződnek a tó vizében, körben oszlopcsarnokok, gazdag díszítésű fülkék, csobogó szökőkutak. A természet, a kő, a műalkotás tökéletes harmóniája érződik, nem is kívánnánk tovább menni, ha nem sejtenénk, hogy sok mindenről maradnánk le... Menjünk hát a Sala de la Barca-ba, az Áldások termébe. Innen érünk a Torre de Comaras 45 m magas, építményébe. Annak idején itt határozták el a város feladását. Központja a kupolás, csipkés, festett, (további jelzők, kinek mi eszébe jut- ha szép, igaz is!) Követek terme. Falait kilenc kettős osztatú ablak töri át, nem akármilyen kilátással. Mozarab ornamentikában a feliratí: Én vagyok a palota minden részének szíve - a terem központi jellegére és fontosságára utal. Azért egy idő után innen is menjünk tovább.
Így eljutunk a Patio de los Leones, azaz Oroszlános udvarra. Közepén márvány szökőkút, körülötte 12 fekete márvány oroszlán. Négy irányban vízlefolyók érkeznek a körülötte lévő fülkékből. Oszloperdő
(124 db), árkádsor, csipkés falak, körben kis pavilonszerű épületek - a háremhölgyek lakosztályai. Fátyolszerű csipkedíszek, fehér-kék csempe padozat, minden pavilonban szökőkút. A száraz, vagy lelkendező leírás nem adhatja vissza azt a hatást amit a szemlélő ott érez. A déli oldalon az Abencerrajes terem közepén vörösmárvány szökőkút, fölötte- nem először - sztalaktit mennyezet. Keleti oldalon a Sala los Reyes 7 terme bőrre festett királyképekkel. Északi oldalon a Két Nővér termébe (a szultána téli lakosztálya) jutunk, kupolája 5000 különböző kis fülkeszerű mélyedés szoros egységben. Nevét a padlóba épített két teljesen egyforma márványkőről kapta. Innen érkezünk a Mirador de Daraxa kazettás termébe. A falait nézzük!
Ezután lemehetünk a Ciprus udvarba, a csempedíszítésű fürdőkhöz. I. Juszuf építtette római mintára. Megtaláljuk itt a titkok termét is.
Ha már kellően elfáradtunk a sok szépségben, bírjunk még ki 10 percet egy másfajta - természeti szépség érdekében. Sétáljunk át egy ciprus allén a Generalifébe, a szultánok nyári palotájába, amelyet 1319-ben fejeztek be. Arab neve: dsannát-al-arif = felső paradicsomi kert. Egy kis palota, néhány pavilon, és töménytelen virág elképesztő pompája. Ha ilyen a mohamedán paradicsom, hát az ember elgondolkodik, hogy nem kellene-e átkeresztelkedni...
Katedrális
Az öthajós reneszánsz templomot 1523-ban kezdték építeni gótikus stílusban. A nyugati főhomlokzat építése csak 1667-ben indult, viszontagságos a tornyok története, a belső tereket csak 1704-ben fejezték be. Hossza 115 m, szélessége 63 m, magassága 30 m. Mennyezetét hatalmas korinthoszi oszlopok tartják. Látnivalói között megemlíthetjük a szép bronz szobrokat, oltárképeket, Ribera, Cano, El Greco képeit, vagy a gyönyörű kovácsoltvas rácsozatú kapukat.
A déli tengerparti Marbellától északnyugtra 54 km-re fekvő kisváros nem a nagy műemlékekről nevezetes. Vad sziklaformációk, a rohanó hegyi folyó Guadalevin 200 m mély szurdoka, kietlen táj adják a hátteret a szűk utcák fehér házainak, kis templomoknak. Az említett patak szurdoka kétfelé vágja a 30 ezres, sziklaszirten épült várost. Három híd ível át rajta a virtuóz építés példájaként. Hangulatos utcáin mór házakat fedezhetünk fel. Nevével ellentétben a természeti szépségek kedvelői nem fognak csalódni.
Megközelítése: San Pedro del Alcantarából C339 út 54 km, jóminőségű, kanyargó hegyi út; Malagától C344 út 124 km, kanyargós; San Roquetól C341 út 84 km. Malagából naponta busszal. Algecirasból közvetlenül, Granadából, Malagából átszállással vonat.
Az 1000 m magasan fekvő, ma 55 000 lakosú várost egy hatalmas sziklára építették, a környék védelmére. A rómaiak emelték az egyik fő nevezetességét, az Aquaductot. Rövid ideig volt mór uralom alatt, fejlődésnek a X. században indult. A város a román kori építészet csodálatos tárháza. A XV. században az udvar kedvenc tartózkodási helye, amit paloták sora igazol. Posztókereskedelmét Amerika felfedezése lendítette fel, majd a XVII. századtól hanyatlás kezdődött.
Megközelítés: Autóval északnyugat felé az A6-os autópályán, majd az N603-as úton tehetjük meg a 93 km-t. Parkolni az óvárosaljában érdemes. A sikátorokon gyalog menjünk fel. Vasúton kiválóan megközelíthető, másfél óra alatt. A vasútállomásról busszal is mehetünk, de negyed óra tempós sétával elérjük az óvárost.
A piactér (ahol parkolhatunk) ékessége a Trajanus kori római vízvezeték. Az ívek magassága 7 és 28 méter között van, hossza 818 m, ebből 276 m kétszintes, kötőanyag nélküli. A teljes hossz a közeli hegyekből az Alcazar pincéiig 17 km, sajnos már nem olyan impozáns, mint ez a közel egy km-es szakasz.
Katedrális
Alapkövét 1525ben tették le. A késő gótikus, harmonikus formájú impozáns méretű katedrális festett flamand ablakaival, műkincseivel sokak szerint Európa egyik legszebb gótikus műemléke. Innen indulhatunk a mellette elterülő, különös varázsú zsidónegyed feltérképezésére, kissé odébb pedig az erődrendszer szerkezetét tanulmányozhatjuk.
A nyugati sziklaleszakadásnál - ahol a mélyben a két patak találkozik, áll a középkori lovagvilág mesekastélya. Közelében remek kilátó a környékre. Maga a vár roppant vastag falaival, lovagtermeivel, rengeteg nagyobb és kisebb tornyával kápráztat el, a termekben a királyi élet kellékeivel. Képzeljük el a magyar Boldogkő várát álomvilág kiadásban.
Andaluzia fővárosa a Guadalquivir két partján, Madridtól 541 km távolságra, termékeny síkság közepén fekszik. A római időket követően a vandálok, majd a nyugati gót királyok fővárosa, később a mórok jelentős székhelye, 1248-tól pedig a kasztíliai királyok székvárosa. Fénykora a felfedezések korára esett. Mára milliós ipari nagyvárossá lett.
Vonattal Madridból reggelre praktikus ideérni, de más időpontokban és városokkal is jó az összeköttetés.
Katedrális és a Giralda
A moszlim idők mecsetje szolgált alapul a gótikus, öthajós, 116 m hosszú, 76 m széles, 40 m magas templomnak, amelyet 1502 és 1519 közöttépítettek. A Giralda eredetileg minaret volt, a Narancsudvar körüli épületekből kolostor lett. Ezért a stíluselemek között megtaláljuk a mór építőművészet gyöngyszemeit is. Belsejében reneszánsz síremlékeket, faragványokat, táblaképeket, festményeket és számtalan más kincset találunk.
Alcazar
A mór építészet csodája és a kalifák gazdagságának jelképe, 1988 óta a világörökség része. Az építést folytatták a keresztény királyok is. Egy hatalmas palota negyedet képzeljünk el belső udvarokkal, kertekkel, intrikákra alkalmas pavilonokkal és zugokkal, amelyeket széles sétányok kötnek össze. Először az Igazságügyi palota mór termeinyűgöznek le, mellette kertek szökőkutakkal. A volt gyarmatügyi hivatal következik, benne a királyi kápolna. Itt fogadta Izabella Kolombuszt. Szemből nyílik a kalifátus remeke az igazi Királyi palota egymásba nyíló hatalmas termeivel, belső udvaraival. Az Oroszlán udvarból nyílik a királyok hálószobája. Másik oldalon a követek hatalmas kupolás terme a mór díszítőművészet minden csodájával. Azután további termek következnek. A kert sétányait elképzelhetetlen mennyiségű virág díszíti, a citrom- narancs- stb. ligetekben barokk, reneszánsz épületek, egyikben Kegyetlen Péter kegyencnőjének fürdői.
A város az Ibériai félsziget földrajzi, hosszan politikai központja. Az őslakos karpetánok és a punok után a rómaiak Toletum néven létesítettek castrumot a jelenlegi Alcázar helyén. Később, a népvándorlás korában a svéveket és a vandálokat legyőző vizigótok (nyugati gótok) urbe regiája lett. A korábban arianus gótok elismerték Róma fennhatóságát, és királyuk védnöksége alatt már i. sz. 400-ban 19 püspök részvételével zsinatot is tartottak itt.
Az arabok 712-ben foglalták el a várost, uralmuk egyik legészakibb pontja Tolaitola. VI. Alfonz 1085. május 25-én foglalta vissza a várost, és azt rövid idő alatta reconquista fő támaszpontjává fejlesztette. Toledo lett Kasztília új fővárosa.
Toledo visszafoglalása után kulturális központtá vált. Az arab kultúra is itt eresztette legmélyebbre gyökereit, az általuk meghonosított kézműipar a XVI. században érte el virágzásának csúcspontját. Ez időben Toledo 250 000 lakosából 50 000 ember dolgozott a különböző textilmanufaktúrákban. A textilipar mellett jelentős eredményeket értek el a fegyvergyártás terén is.
A város akkor kezdett veszíteni politikai és gazdasági jelentőségéből, amikor V. Károly utóda, II. Fülöp 1561-ben Madridba tette át székhelyét. Az újkori történelemben a spanyol polgárháború (1936-39) idején kapott Toledo ismét fontos szerepet, s hosszú hónapokon át súlyos harcok színtere volt.
Megközelítés: a 70 000 lakosú Toledót északról, Madrid irányából az N 401-es úton érjük el. Ha vonattal érkezünk Toledóba, az állomásról buszjárattal juthatunk be a főtérre, a Plaza de Zocodoverre (kb. 1,2 km). Az Új Bisagra kapu előtt idegenforgalmi tájékoztató iroda van.
Spanyolország 3. legfontosabb városának, a többek között a tekintélyes kulturális életéről nevezetes, mediterrán, tengerparti Valenciának kb. 819 ezer lakosa van. A város történelme már a Krisztus születése előtti időkre visszanyúlik, római kolónia létesült itt, később pedig a mórokhoz is tartozott a város. Valencia gazdag történelmi kincseit kiválóan harmonizálja az ultramodern, avant-garde épületekkel, talán ezért is hívják sokan "Új Barcelonának". Minden van itt: a történelmi épületek, székesegyházak, és a modern építmények kedvelői, valamint a kulturális kikapcsolódásra vágyók sem csalódhatnak. Tengerparti kikötővárosként, a homokos tengerpart, és a tenger is hozzájárul a város csodálatos atmoszférájához. Valenciában tehát van minden, amit csak egy város adhat: régi, és ultramodern épületek, számos szórakozási, és kulturális lehetőség, valamint több homokos tengerpart, és Spanyolország első számú kikötője.
Az 1482-92 között épített valenciai Selyembörze, vagy Tőzsdepalota Valencia legismertebb látványossága. Európa egyik legszebb, legfontosabb, és legépebben megmaradt gótikus épületeként 1996 óta az UNESCO Világörökség része. Az épület külső, és belső része varázslatos: a középkori kastélyok monumentalizmusa a korabeli művészet szofisztikáltságával együtt lenyűgöző hatásúak. Az épület kereskedelmi központként, ill. a nevét látva nem meglepően, selyempiacként működött. Itt találkoztak, tárgyaltak, és egyeztek meg a kereskedők egymással. A belépés ide ingyenes!
A tudomány és művészetek városában a múlt helyett a jövőben tehetnek látogatást a Valenciát meglátogatók. A híres spanyol építész, Santiago Calatrva által tervezett hatalmas, csodálatos, 5 futurisztikus épületből álló komplexum megtekintése kötelező. A művészetek és a tudomány városa mára Spanyolország 2. leglátogatottabb nevezetességévé vált, megelőzve a madridi Prado múzeumot! Nézzük sorba az 5 lenyűgöző épületet:
Európa egyik legnagyobb presztízsű ilyen jellegű építménye, különleges kinézete, és hihetetlen akusztikája miatt.
Európa legnagyobb akváriuma. A tengeri flóra és fauna többezer példáját lehet itt megtekinteni, köztük cápákat, és delfineket. Két víz alatti, 70 méter hosszú csatornájában lépve a cápák, és a különböző tengeri állatok szószerint az ember körül úszkálnak.
A Tudomány Múzeuma egy hatalmas, három emeletes interaktív tudományos múzeum, amely az elektromosság, a lézerek, az emberi test, a fizikai törvények, a sportok, hangok, és fények világába nyújt egyedülálló betekintést.
A komplexum egyetlen épülete, ahová ingyenes a belépés. A L'Umbracle 7000 négyzetméteren, különleges növényeket mutat be a világ minden tájáról.
A 13-15. században, egy régebbi mecset helyére épült, főként gótikus stílusban, de a barokk, és a román építészet elemei is felfedezhetők benne. Úgy tartják, hogy a Szent Grál (a pohár, amelyből Jézus az utolsó vacsorán ivott) 500 évig a valenciai Katedrálisban volt. A Szent Grál másolata (vagy több kutató szerint az eredeti?) ma is megtekinthető a katedrális egyik kápolnájában. Az eredeti Szent Grálról egy olasz tudós azt tartja, hogy valahol Rómában van. A székesegyház harangtornyának (ide a belépődíj: 1,20 Euró, de magába a székesegyházba ingyenes) 207 lépcsőjét megmászva csodálatos kilátás nyílik Valenciára.
Valencia két megmaradt városkapujának egyike a Torres de Serranos. A 14. században, a város erődítményrendszerének részeként építették a Torres de Serranost, amely egyes források szerint Európa legnagyobb gótikus kapuja. A Torres de Serranos börtöncellának adott helyt, és ünnepségeknél, fesztiváloknál diadalívként szolgált. Számos szintjét megmászva, a tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a városra.
Valencia legnagyobb tere nem csak az Ayuntamiento (a Városháza), a csodálatos, bárki által látogatható épület miatt érdemes a megtekintésre. Valencia központi terén több másik figyelemre méltó épülettel találkozhatunk a 19. század végéről, és a 20. század elejéről.
A Camino de Santiago a világ harmadik legfőbb keresztény zarándokútja, és az egyik Spanyolország egyedülállóan sok, 38 Világörökségi helyszíne közül. Több útvonal is létezik (néhányat említve: Francia út, Ezüst út, Északi út, az Angol út, a Jakab út, stb.), valamint egyéni utak is tervezhetők (pl. van, aki a Margitszigetről indul) de mindegyikben közös, hogy az út Santiago de Compostela városába vezet, melynek székesegyházában Idősebb Szent Jakab Apostol földi maradványait őrzik. Az út már a 11. századtól ismert, ma pedig igen népszerűvé vált: nem csak a vallásos emberek, hanem azok is megteszik, akik önmagukat keresik - évente több, mint százezren kelnek útra. Az igen hosszú út megtétele, önmagunk legyőzése egy életre szóló élmény, mely megváltozathatja az embert. A rendkívül népszerű író, Paulo Coelho a Zarándoklat című művében számol be az útjáról. A zarándokúthoz nem szükséges térkép: a sárga nyilak, és a kagylók mindenkit útbaigazítanak (ez főleg a legjobban kiépített francia útra igaz). A legnépszerűbb, Saint-Jean-Pied-de-Port-tól menő francia út 780 kilométer hosszú, és négy nagyobb spanyol várost, Pamplonát, Logronot, Burgost, Leónt érinti, mielőtt eléri a célpontot, Santiago de Compostelát. Mivel a teljes utat csak egy külön weboldal keretein belül lehetne (úgy is csak nagyjából) bemutatni, oldalunk, útikalauz-jellegének megfelelően turisztikai szempontból mutatja be e gyönyörű tájakban, épületekben, és vidékekben bővelkedő, 4 Világörökségi kinccsel rendelkező útat.
Az első jelentősebb város a Szent Jakab-úton. Pamplonát elérve a zarándoklatból még kb. 30 nap, és 800 km van hátra. A városnak 196 ezer lakosa van, és a baszk nacionalisták számára Baszkföld történelmi fővárosának számít. A város a bikafuttatásról híres: minden évben július 7-én tartják e rendezvényt a San Fermín fesztivál keretében. Érdekesség, hogy a bikafuttatás előtt két nappal az állatvédő PETA rendszeresen megtartja a meztelenek futását a bikafuttatás ellen tiltakozva. A bikafuttatáson kívül a város leghíresebb turistalátványossága a székesegyháza, és bikaviadal-arénája. A pamplonai székesegyház 1397-1530 között épült, gótikus stílusban. Érdemes még megtekinteni Pamplona folyója, az Arga mentén elterülő gyönyörű parkokat, melyek közül talán a legszebb a Tejera Park. Mindenképp megemlítendő még Pamplona citadellája, egy ötszögű erődítmény a 16. századból, belsejében csodás kertekkel.
Logronoban 147 ezren laknak. Ez a híres Rioja bor fővárosa, de egyébként is nevezetes gasztronómiájáról. A város igen pezsgő éjszakai élettel rendelkezik. Nagyon szép, és barátságos település, hatalmas zöldterületekkel, parkokkal, és sok történelmi épülettel (a város már a rómaiak korában is létezett), templomokkal, és egy székesegyházzal.
A 174 ezer lakosú Burgost elérve a zarándok már a Francia út majdnem felét megtette. Burgos több egyházi épülettel rendelkezik, mint bármelyik más spanyol város, ráadásul ezek gyönyörűek. A három legcsodálatosabb a Burgosi Katedrális, és a Las Huegas valamint a Karthaúziai kolostor. A burgosi Szűz Mária-katedrális 1984 óta az UNESCO Világörökség részének számít. Híres hatalmas méretéről, és egyedi vonalvezetéséről. Építése egy korábbi román katedrális helyén 1221-ben kezdődött, és 1567-ben fejeződött be.
Már az út végén járunk, bár még igen sok van hátra: kb. 350 kilométerre Santiago de Compostelától. León városában 137 ezren laknak, híres gótikus katedrálisáról, számos más emlékművéről, és városfaláról. Leónban számos finom helyi specialitást kóstolhatunk meg: pl. a cecina, a morchilla, vagy a botillo ilyen különleges ételek - Leónba pusztán tehát ebédelni is érdemes elmenni. Léon maga csodálatos környezetben fekszik: gyümölcsöskertek, legelők, és erdők veszik körül. Leóntol mintegy 70 kilométerre nyugatra, már az El Camino útról kicsit letérve, Ponferrada város mellett található a Las Médulas: a hely a római birodalom legfontosabb aranybányája volt, 1997 óta a világörökség része. Mintegy 70 ezer munkás dolgozott itt a római időkben, akik 1.635.000 kg aranyat bányásztak ki.
A hosszú út után a katolikusok, és az önmagukat keresők megérkeztek a híres zarándokhelyhez. Santiago de Compostela 92 ezer lakosú város, 2000-ben Európa kulturális fővárosa volt, és már a római korban is lakták. Fő látványossága 1075-től 1122-ig épült székesegyháza, melyről úgy tartják, hogy itt nyugszik Jézus Krisztus egyik apostola, idősebb Szent Jakab. Santiago de Compostela sokak szerint Spanyolország egyik legszebb városa, melyben lehet is igazság, hiszen óvárosa a Világörökség része.
Egységes spanyol konyháról nem beszélhetünk, a Spanyolországban jellemző ételek földrajzi egységenként, és éghajlati övenként változnak, hiszen a múlt század elejéig a hatalmas távolságok, és földrajzi akadályok (hegyek, külön szigetek) miatt a kommunikáció nehézkes volt Spanyolország egyes tartományai között. Az ízeket továbbá Spanyolország rendkívül gazdag történelme is befolyásolja: a spanyol konyhának főleg római, mór, és zsidó gyökerei vannak. A mórok rendkívül nagy hatással voltak Spanyolországra, és néhány mór ételt még ma is fogyasztanak. Többek között a történelemnek köszönhető az is, hogy a disznó igen népszerű. Évszázadokon át ez a keresztény gyökerek, a "tiszta spanyol vér" kifejező eszköze volt, hiszen a muszlimok, és a zsidók nem ehetnek disznóhúst. Az Amerikából Európába behozott zöldségek először Spanyolországban jelentek meg, és ma a modern spanyol konyha elengedhetetlen összetevője a burgonya, a paradicsom, a paprika, és a bab. Főleg ezek a sajátosságok különböztetik meg a spanyol konyhát a többi mediterrán ország gasztronómiájától. Bár a spanyol konyha jellemzői területről területre változnak, bizonyos sajátosságok megegyeznek, és olyan nemzeti ételek is vannak, amelyeket az ország minden pontján fogyasztanak, és amelyeket alábbiakban bemutatunk.
A főzés egyik elengedhetetlen alapanyaga az olívaolaj, sokan ennek tulajdonítják, hogy Spanyolországban, és általában a mediterrán országokban sokkal nagyobb az átlagéletkor. Spanyolország a világ olívaolaj-termelésének 44 százalékát adja. A sáfrányt szintén gyakran felhasználják. Sok étel alapja a sofrito, amely fokhagymából, hagymából, valamint paradicsomból áll, és amelyet olívaolajban főznek meg. Szinte mindig bort (sherryt) kortyolgatnak a fogások mellé. Kenyeret szinte minden mellé esznek, és a nyári hónapokban salátát is szinte mindig fogyasztanak. A különböző különleges sajtok (juh-, tehén-, és kecskesajtok, gyakran mixelve is), és kolbászok is igen népszerűek, sok ételt pedig babból készítenek. Desszertnek általában tejtermékeket (népszerűek a pudingok, pl. a rizspuding - arroz con leche), vagy gyümölcsöt fogyasztanak, süteményeket, és tortát csak különleges alkalmakkor.
Spanyolország egyik fő nemzeti étele a paella, amely Valenciából származik. Fő összetevői a rizs, a sáfrány, és az olívaolaj, ezen kívül tengeri falatokkal, hússal, és zöldségekkel körítik. Serpenyőben készítik, sofrito-alappal. A cocido tipikus spanyol főételnek, a paella mellett Spanyolország másik reprezentatív nemzeti ételének számít, főleg a középső, és északi területeken. Általában különböző húsokat, kolbászokat, zöldségeket, és babot tartalmaz. Népszerű szokás a tapas fogyasztása. Ezt általában este 9-11 között, vacsora előtt fogyasztják, és mellé bort, sört, vagy sherryt isznak. A tapas általában többféle, igen erősen ízesített tengeri falatokból, esetleg húsból, és kolbászból áll. Madridban, Észak-Spanyolországban, és Andalúzia néhány részén az éttermekben a tapast étvágygerjesztőként, fogpiszkálóra tűzve, ingyen kínálják. Egy másik tradicionális spanyol szokás a churro fogyasztása desszertként. A ropogós édességet általában forró csokoládéba mártogatják (chocolate con churros). A tortilla de patata, vagy gyakran csak tortillának hívják, szintén igen elterjedt. Ez gyakorlatilag egy tojásból készült omlett, sült paradicsommal. Magyarországon göngyölve ismerjük, de lapított formában is tálalják. A gazpacho Andalúziából származik, de egész Spanyolországban találkozhatunk vele. Hidegen felszolgált leves, amelynek fontos összetevője a paradicsom, ezen kívül (elkészítési módjától függően) olívaolajat, fokhagymát, uborkát, erős paprikát, száraz kenyeret, ecetet tartalmazhat, de nincs két étterem, vagy két település, ahol ugyanolyan gazpachot készítenek. Természetesen, mediterrán országként a legjellemzőbb mindenféle
tengeri hal, és egyéb tengeri élőlények fogyasztása. Rendkívül népszerű pl. a tintahal. Spanyolországban sokszor a hal saját tintájában főzik meg (chipirones en su tinta). A migast főleg reggeliként fogyasztják, a megmaradt kenyérből, és tortillából csinálják, de ma sok spanyol étteremben előételként ebédre, és vacsorára is felszolgálják. Gyakran fokhagymát, paprikát, olívaolajat, esetleg szalonnát is hozzáadnak, és sokszor tükörtojással, vagy szőlővel szolgálják fel. A jamón serrano vékony szeletekben, nyersen felszolgált sonka, hasonló az olasz prosciuttohoz. Egyszerű, de népszerű étel Spanyolországban az arroz a la cubana, amely egyszerűen rizsből, tükörtojásból, és paradicsomszószból áll.

VB-részvételek száma: 12 (Először: 1934)
Legjobb eredmény: 4. hely (1950)
EB-részvételek száma: 8 (Először: 1964)
Legjobb eredmény: Aranyérmes (1964, 2008)
A legendás egyesület 1902. március 6-án jött létre, hivatalosan Madrid Foot Ball Club néven, s érdekes módon első elnöke a katalán (!) származású Juan Padrós. A csapat a brazil Corinthians mintájára a fehér mezt és nadrágot, valamint a kék harisnyát és sapkát választotta klubszíneknek. A régi poén szerint azért lett fehér, mert az alapító atyák az alsóneműjükben fociztak. Március 9-én már le is játszották az első meccset, bár a keret tagjai csak egymás ellen játszottak. Az első hivatalos fellépésükre az alapító elnök által életrehívott XIII. Alfonz király-kupa volt, ahol a Vízcaya nyert a madridi Hipodróm-arénában. A következő évben ugyanezen a kupán már a 2. helyet szerezte meg az Athletic Bilbao mögött. Azután beindult az üzlet: 1905-től egymás után négyszer nyerték el az akkori országos bajnokságot jelentő kupát. A kor legjobbjai a kapus Buylla, a védő Yarza, a fedezet Taurie és a csatárok: Madrazo, Prats és Revuelto voltak. A következő év sorsdöntő volt: ekkor mutatkozik be a klubban az albacetei Santiago Bernabéu, a közel 70 évig szolgálja majd a klubot! 1920-ban felvették a Real Madrid nevet, a kiráy, XIII. Alfonz engedélyezi a királyi címer ill. név használatát. Bernabéu 1943-ban lett elnök, s a klubot felvezette Európa és a világ csúcsára. A csapat meccseinél még a bikaviadalokat is többen nézték akkoriban... 10 év alatt a régi Chamartin helyére ultramodern sportkomplexumot építtetett, fedezetül pedig egy részvénytársaságot alakított, s a bevételből építkezett - a tagok pedig ingyen használhatták a létesítményt. Legnagyobb tette, hogy leigazolta a korszak szupersztárját, az argentin Alfredo Di Stefanót, aki soha nem álmodott magasságig röpítette a lila-fehéreket. A zseni 11 év alatt 8 bajnokságot, 5 BEK-et, 1 spanyol kupát, 1 Világkupát nyert, 5-ször lett gólkirály. állt össze a legendás csatársor: (balról jobbra) Kopa, Rial, Di Stéfánó, Puskás és Gento. A Real technikai vezetője, Österreicher Emil leigazolta az eltiltását töltő Puskás Ferencet, aki már túl volt a 30-on és legalább 18 kiló felesleg volt rajta. Először azt hitte, edzőnek kell a klubnak. 1958-ban Öcsi 6 hét alatt leadta a felesleget, s 8 évig ő volt a szurkolók kedvence. 1960-ra összeállt minden idők egyik legjopbb csapata: Dominguez, Marquitos, Santamaria, Zágarra, Vidal, Santisteban-Herrera, Del Sol, Di Stéfáno, Puskás, Gento (balról jobbra). Érdekes módon a Real otthol rendre a Barca vagy az Atletico mögött végzett, s ekkor találkoztak először örök riválisukkal a BEK-ben, az elődöntőben, mait a madridiak nyertek, laza 6:2-es összesítéssel. A döntőben a német Eintracht Frankfurt várta őket, de minden idők legtöbb gólt hozó BEK-döntőjében 7:3-ra legázolták őket Puskás 4, Stefano 3 góljával. A
kilencvenes évek elejétől a végéig a Michel-Sanchis-Butragueno-hármasa (balról jobbra) uralta a klub csapatát a pályán (és az öltözőben is), de ezek az évek 1997-98-ig nem sok sikert hoztak. 1996 döntő év volt: érkezett a Milannal 4 bajnoki címet bezsebelő edzőfejedelem, Capello, hozta magával a jobbhátvéd Panuccit, érkezett Roberto Carlos, Secretárió, Seedorf, s a két szláv csatár, Suker és Mijatovics, akik még 87-ben Jugoszlávia színeiben együttt voltak világbajnokok az ifik között. Alapcsapata: Illgner-Panucci, Hierro, Alkora, Roberto Carlos-Víctor, Seedorf, Redondo-Raul, Suker, Mijatovics)A csapat fölényesen nyerte meg a hazai bajnokságot, s a Barca ellen a Szuperkupát. 1999-ben viszont új korszak kezdődött: Lorenzo Sanz a közelgő ünnep, a klub 100. születésnapjára egy nagy csapatot akart építeni, s pénzt nem kímélve megvette Steve MCManamant a Liverpooltól, a Celtától Michel Saldagót, a török Fenertől Elvir Baljicsot, az Arsenaltól Nicolas Anelkát, az Espanoltól Ivan Helguerát. A 2000-es párizsi döntőben a honfitárs Valencia várt rájuk, de az Iker Casillas-Ivan Helguera-Karanka, Ivan Campo, Michel Saldago (Hierro), Roberto Carlos-Redondo, McManaman, Raul-Morientes (Savio), Anelka (Sanchís)-összetételű csapat 3:0-s, fölényes győzelmet aratott.
Az üzletember, Hans Gamper (1877. november 22-én született, Winterhurban) határozta el, hogy indít egy focicsapatot Barcelonában. 1899. október 22-én hirdetést jelentetett meg a helyi sportmagazinban, melyben játékosokat keresett. Gamper - akit Barcelonában Joanként ismertek - 1898-ban üzleti ügyek miatt költözött a katalán fovárosba. Mindössze egy hónappal a hirdetés feladása után, 1899. november 29-én elnöklésével megtartották az egyesület elso gyulését Gimnas Soleban. A játékosok a kezdetektől a híres kék és vörös színeket viselték, a mez egyik fele kék, a másik fele vörös volt, míg az ujjrész az ellenkező színben pompázott. A nadrág fehér volt. A kezdetekkor az egyesület a város címerét viselte, ezzel is mutatva elkötelezettségét a város irányába. Késobb, 1910-ben a vezetőség elhatározta, hogy saját címerre van szükség, ezért kiírt egy versenyt, hogy megtalálja a legjobb tervet. Ezt egy ismeretlen tag nyerte meg, aki megalkotta a mai forma elődjét. A legelső meccsét a Barca egy angol kivándorlókból álló csapat ellen játszotta Bonanovában (Ma Turo Parkként ismerik). Az angol csapat - melyben valójában néhány Barca játékos is pályára lépett - 1-0 arányban győzött. Az 1919 és 1929 közötti évtized az együttes aranykora volt, mikor a klub olyan kituno játékosokkal büszkélkedett, mint Samitier, Alcántara, Zamora, Sagi, Piera és Sancho. Az egyesület ebben a különösen nehéz idoszakban vállalta fel a katalán hazafiassággal való azonosítást. 1922. május 20-án láthatták az új Les Corts létesítmény felavatását, mely hamarosan a futball katedrálisaként vált ismertté. Pompás stadion volt, közel 30.000 férohellyel, melyet késobb megdupláztak 60.000-re. 1924-ben, az egyesület fennállásának 25. évfordulóján - melyet a híres valenciai plakátrajzoló muvész, Josep Segrelles örökített meg - az FC Barcelonának már 12.207 pártoló tagja volt, s a klub jövoje fényesnek tunt. Öt évvel késobb, az 1928-29-es szezonban a Barca megnyerte elso spanyol bajnoki címét, mely méltó tetopontja volt a korábbi idoszaknak, amikor sorozatban ötször elhódították a Katalán Kupát, és megnyerték a spanyol Király Kupát 1925-ben, 1926-ban és 1928-ban. 1925. június 14-én Primo de Rivera diktatúrájának idején egy hazai meccsen a tömeg kigúnyolta a spanyol himnuszt, s a kormány megtorlásként bezárta a pályát 6 hónapra, melyet később háromra csökkentettek, valamint kikényszerítették Gamper lemondását tíz egyesület elnöki tisztségéről. Öt évvel később, 1930. július 30.-án a klub alapítója meghalt. Jóllehet, továbbra is voltak jó hírű játékosaik, mint például Ventolra, Raich, vagy Escola, az egyesület mégis a visszaesés idoszakába lépett, abban a korban, melyben a politikai harc háttérbe szorította a sportot a társadalom egészében. A 20-as években A Barca három területen is válság elé nézett: pénzügyi, társadalmi és sport terén egyaránt. Sok tag felhagyott a támogatással, s habár a Katalán Kupát hat alkalommal (1930,1931,1932,1934,1936,1938) elhódították, spanyol szinten a sikerek elkerülték a csapatot. spanyol bajnoki cím 1945-ös, 1948-as és 1949-es begyujtése, valamint a Copa Llatina 1949-es elhódítása után úgy tűnt, hogy a Barca végleg kilábalt a válságból, s maga mögött hagyta az elmúlt évek problémáit. A magyar Kubala László 1950. júniusi érkezése után nyilvánvalóvá vált, hogy a Barca kinőtte már Les Corts stadiont. A csapat 1951 és 1953 között mindent megnyert ami lehetséges volt, a spanyol bajnokságot az 1951-52-es és 1952-53-as szezonban, valamint a spanyol kupát 1951-ben, 1952-ben és 1953-ban. A sajnálatos eset, ami az argentin sztár Di Stefano Real Madridhoz történő igazolásához vezetett, Enric Martí Carreto elnök menesztésébe került. Utóda, Francesc Miró-Sans minden energiáját a Nou Camp stadion építésére fordította, amit 1957. szeptember 24-én nyitottak meg. Az új létesítmény 90.000 néző befogadására volt képes és kitunő otthonul szolgált a csapatnak, ami éppen megnyerte az eloző Spanyol Kupát, s immár 40.000 pártoló tagja volt. Helenio Herrera edző vezetésével a csapat - melyben olyan kiváló játékosok szerepeltek, mint Kocsis, Czibor, Kubala, Evaristo, Eulogio Martinez, Suárez, Villaverde, Olivella, Gensana, Segarra, Gracia, Vergés és Tejada - 1959-ben és 1960-ban megnyerték a spanyol bajnokságot, valamint a Vásárvárosok Kupáját 1958-ban és 1960-ban. Sajnos, a 60-as években nem folytatódott a sikersorozat, mindössze három trófeát sikerült megszerezni: a Spanyol Kupát 1963-ban és 1968-ban, s harmadik alkalommal immár a közismert néven megrendezett UEFA-kupát 1966-ban. 1971-ben és elkezdődtek a munkálatok a Palau Blaugrana és a jégcsarnok építésénél. Két évvel később, a holland legenda Johan Cruyff leigazolásával összeállt egy fantasztikus támadó alakzat - Rexach, Asensi, Cruyff, Sotil és Marcial - akik megnyerték a bajnokságot az 1973-74-es idényben. Ekkor
ünnepelték a klub 75 éves évfordulóját, amikor már 69.566 tagja volt az egyesületnek, ezzel a világ leghatalmasabb sportklubjává vált. A 90-es években a Barca népszerűsége töretlen maradt: Olyan nevek, mint Migueli, Sánchez, Carrasco, Schuster, Urruti, Maradona, Zubizarreta, Lineker, Bakero, Begiristain, Amor, Koeman, Laudrup, Ferrer, Stoicskov, Guardiola, Romario, Sergi, Abelardo, Ronaldo, Luis Enrique, Figo, Rivaldo, Kluivert, Puyol és Saviola mindannyian komoly részesei voltak ennek a csodálatosan sikeres idoszaknak. Ronaldinho vezérletével egy újabb aranykor beköszöntét sejteti. Ennek első jele a 2004-2005-ben elnyert bajnoki trófea, mely megszakította a negatív sorozatot.
Olcsóbb kifőzdékben 5-10 €
Átlagos étteremben 10-20 €
Luxuskategória: 20 € felett
Olcsóbb szálláshelyeken 20-40 €
Középkategóriájú szálláshelyen 40-80 €
Luxuskategória: 80 € felett
Spanyolország hivatalos fizetőeszköze az Euró. Előnyösebb itthon pénzt váltani ugyanis Spanyolországban a bankok és pénzváltóhelyek a Magyarországon megszokottnál jóval nagyobb jutalékot számolnak fel.
Az üzletek általában reggel 9-10-től este 19-21 óráig vannak nyitva, de a déli óráktól 16 óráig sziesztát tartanak. A nagyobb áruházakban ugyanakkor nincs szieszta, azok 10-től 22 óráig vannak nyitva. A bankok 9-13 óra között fogadnak ügyfeleket, de a pénzváltóhelyeken, és a bankautomatákban éjjel-nappal pénzhez lehet jutni.
A Spanyolországba való beutazás előtt a lakóhely szerinti Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól Európai Egészségbiztosítási Kártyát (ez az E 111 jelű nyomtatvány utódja) lehet kérni. Ehhez személyazonosságot igazoló okmány, és TAJ-kártya szükséges, illetve az ügyintézés gyorsítása érdekében, jogosultságot bizonyító okmány (pl. munkáltatói igazolás, nyugdíjas igazolvány, hallgatói jogviszony-igazolás) is bemutatható. A kártyát Spanyolországban azok az egészségügyi intézmények fogadják el, amelyek a társadalombiztosítással szerződésben állnak. Az Egészségbiztosítási Kártya ugyanazokat az ellátásokat teszi lehetővé, ugyanannyiért, mint egy adott országban, így mivel Spanyolországban az egészségügyi ellátás ingyenes, a kártyával a magyar állampolgárok számára is térítésmentes lesz.
Spanyolországban alapvetően jó a közbiztonság. Természetesen, az éjszakai élet nehézfiujai, elhagyott, sötét sikátorok (nagyvárosokban) és a leglátogatottabb turisztikai helyek leleményes zsebesei kellő óvatosságot igényelnek. De nyugodtan sétálhatunk, a forgalmasabb katalán, vagy kasztíliai sikátorok éjszakai hangulatát is kiélvezhetjük. Probléma esetén forduljunk nyugodtan a rendőrséghez. Viszont Granadában a cigányok barlangvárosát csak nagyobb csoporttal, vagy szervezetten keressük fel.
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 091
Mentők: 092
Spanyolország előhívószáma: 0034..
Magyarország hívása: 0036.. majd a körzetszám 06 nélkül
Hungary direct szám - a hívott fél fizeti: 900 99 00 36
Autóklub: 91 593 33 33
A magyar autós számára a spanyol utak jó minőségűek. Az országban a terepviszonyok miatt nincs túl sok autópálya (pl. a franciákhoz képest), a keleti tengerparton, Cadiz Sevilla között, és Barcelonából Zaragozán át Bilbaóba, majd vissza Franciaország felé - néhány szakasz Madridból sugarasan kiindulva szintén elkészült, készül. Madrid körül kettős autópálya körgyűrű van. Az autópályák fizetősek. Aki autóval érkezik, vagy ott bérel, könnyedén eljuthat minden turisztikailag fontos helyre, de a történelmi városmagok szűk sikátorai alaposan igénybe vehetik tudásunkat - ha egyáltalán behajthatunk oda. A helyi autósok mediterrán temperamentumúak, de fegyelmezettek, városban a zebrán a gyalogosnak abszolút elsőbbsége van! Meg kell jegyezni, hogy helyi közlekedéssel is remekül eljuthatunk mindenhová. A nagy távolságok és a jó vonatközlekedés miatt inkább a vasút, mint az autó ajánlott.
Minden fontos helyet felkereshetünk vasúton. Többféle típusú vonatot üzemeltetnek. Vannak helyi (regionális) járatok, minden állomáson megállnak, ennél fogva lassúak. A mi sebesvonatainknak megfelelő járatok már elegendően gyorsak. Az un. Estrella távolsági járat, jelentősebb településeken áll meg, Madrid és Barcelona, vagy Andalúzia történelmi városai között éjszaka is közlekedik, ami nagyon kényelmes és időtakarékos utazási forma. (Pl. Madridból Barcelonába - és viszont - késő esti indulással reggel érkezünk, hasonló a helyzet Sevillába, Cadízba). Az állomásokon (esetleg utazási irodákban) kérjünk - ha nem találunk a külső tárlókon - ingyenes menetrendeket. Egy-egy viszonylatra adják, nagyon hasznos. A vonatok tiszták, kényelmesek (alvásra is!), gyakran légkondicionáltak, megbízhatóak, és sűrűn közlekednek. Minden napszakban vannak járatok minden irányban, (reggel, estefelé több), de rövidebb viszonylatokra, pl, Madrid, Cordoba, Sevilla környékén óránként. Részleteket a vasúttársaság www.renfe.es honlapján találhatunk.
A legtöbb nagyvárosba, akár a tengerpartra, akár a kontinens belsejébe vannak járatok. Jegyeket nem könnyű szerezni, de aki ezt a megoldást választja, a Barajas repülőtér www.aena.es honlapján nézelődjön.
Madridban sok taxi van, olcsó, és ritkák a szokásos taxis-trükkök. Egy reptéri fuvar 20 - 25 euro. Egy normál városi út átlagban 6-10 euro körül szokott lenni.
Kényelmes, többnyire légkondicionált tiszta utazási forma. Gondot az jelenthet, hogy esetenként a csatlakozások között sok idő telik el. Viszont egy adott nagyváros környékének (50 - 100 km) felderítésére kiválóan alkalmas, minden jelentősebb turisztikai ponthoz vannak járatok. Menetrendet a buszállomásokon, vagy az utazási irodákban tudunk szerezni, vagy a www.alsa.es honlapon nézzünk körül.
-
-
-
-
-
| 1 | |
| 2 | |
| 3 | |
| 4 | |
| 5 | |
| 6 | |
| 7 | |
| 8 | |
| 9 | |
| 10 |
Szórakozás
