Spanyolország

ÁLLAMFORMA:	alkotmányos monarchia
FŐVÁROS:	Madrid
TERÜLET:	504.782 km²
NÉPESSÉG:	45.116.894 fő
HIVATALOS NYELV:	spanyol
PÉNZNEM:	euró
GÉPKOCSIJELZÉS:	E
IDŐZÓNA:	CET (UTC+1)

Finom borok, bikákkal küzdő matadorok, flamencót táncoló fekete szépségek, Don Quijote és a szélmalmok. Gaudí, El Greco, Lorca, Almodóvar. Csodás tengerpartok, mediterrán nyár Costa Braván, végtelen bulik Ibizán. Spanyolország egyszerre jelenti a hosszan elnyúló tengerpartokat és strandokat, de a változatos hegyi tájakat is, a mindig izgalmakkal teli városokat és az ország belsejének csaknem lakatlan térségeit, a zömök, erőteljes baszkokat valamint a törékeny andalúzokat. Akit pedig kevésbé vonzanak a kulturális látnivalók, világszínvonalú futballmérkőzéseken szurkolhat a Real Madridnak, vagy akár a Barcelonának.

[LAP TETEJÉRE]

[LAP TETEJÉRE]

[LAP TETEJÉRE]

Kulturális

 

[LAP TETEJÉRE]

Városok, látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Avila

Az 1130 m-es magasságban fekvő tartományi központot három oldalról hegyek határolják. Története arómai időkig nyúlik vissza, elfoglalták a mórok, majd VI. Alfonz 1038-ban végleg visszafoglalta. A XII. században emelték 88 gránitbástyával megerősített 9 kaput magába foglaló monumentális városfalát. Az 53 000 lakosú várost az N403, vagy N410-es úton közelíthetjük meg, nem akármilyen élményben részesülhetünk, ha először körbeautózzuk, majd a keleti részen, a San Pedro templom előtt, a Plaza Sta Teresa-n parkoljunk le. A vonat két óra múlva érkezik Madridból a modern városrészbe, kérdezősködjünk a buszok indulásáról. Az állomás előtti téren sok járat végállomása van. Gyalog kissé messze az óváros, de elérhető. Egy napos kirándulásként érdemes felkeresni Madridból.
A két hatalmas bástyatorony közti Puerta Alcazaron belépve jutunk a San Salvador katedrálishoz. 1157-ben kezdték építeni román stílusban, a XIV. században fejezték be a gótika korában. Belül nézzük meg a szószékeket, síremlékeket és a faragott padsorokat, és ne hagyjuk ki a gótikus kerengőt.
Az óvárosban középkori erődlakóházakat, a Guzmanes tornyot, továbbá más érdekes lakóházat és templomot találunk, időnként menjünk a falakon kívülre, megcsodálni a kilátást (és persze a falakat).

[LAP TETEJÉRE]

Barcelona

A katalán főváros, püspöki székhely, modern nyüzsgő nagyváros a Földközi tenger partjánál, 3,9 millió lakossal. Története a római kor előttre nyúlik vissza, de nevét az arabok adták. 800-ig keresztények, mohamedánok és zsidók éltek itt békésen egymás mellett, majd Nagy Károly foglalta el és alapította meg a spanyol őrgrófságot. A XVI. századtól vesztett jelentőségétől, sőt elszakadási kísérlete hatására sok előjogát eltörölték. Többször élt át polgárháborús időket, bár Katalónia ma autonóm, fővárosa ma is az elszakadási törekvések központja.
A kikötő, mellette a Montjuic hegy és a Plaza Cataluna közötti rész az óváros szűk sikátoraival, a katedrálissal. Ezt veszi körül külső város a sakktáblaszerű, széles utcáival. A régi dombosfalvak helyén van a villanegyed.
A helyi közlekedésben távolabbi részekhez inkább a metrót vegyük igénybe, a központban az utazási irodában jó térképekhez lehet jutni. Megközelítése: Autóval Madrid - Zaragoza felől az A2-es autópályán érkezünk, míg észak felől az A7-en. A nyüzsgő nagyvárosban nem könnyű parkolni. Vonat Madridból naponta 8 -10 is van, legjobb az éjszakai, kényelmes és reggel 7 körül ér a városba. A tengerparton is jó a közlekedés akár Costa Brava, akár dél felé.

Kikötő:

A tengerparti sétány elején áll Kolumbusz 59 m magas emlékműve, a vízen a Santa Maria mása. Innen indul az Andrássy úthoz hasonló (csak jóval szélesebb) Rambla, elején a Tengerészeti múzeummal. Menjünk végig rajta, a hatalmas Plaza de Cataluna-ig, amely közlekedési (metro, busz) csomópont is.

Barrio Gotico:

Az óváros, a gótikus negyed szűk sikátorai sok középkori házat, román, gótikus stílusú templomot, nem utolsósorban olcsó és hangulatos vendéglőket rejtenek. Fél nap rámegy, ha végig akarjuk bolyongani, és itt a földközi tengeri gótika legarányosabb alkotása, a 83 m hosszú, 37 m széles, 25 m magas, háromhajós katedrális, a püspöki és az őrgrófi palota is. Keressük meg Moncada utcában a Picasso múzeumot is.

Parkok:

Parque de la Cuidaddela afféle arborétum, egyik sarkában a Természettudományi (állattani) múzeum, mellette a Geológiai múzeum.
A Montjuic 213 m magas dombjára igazán a Poble Espanol de Montjuic, vagyis a skanzen kedvéért kell felsétálni. Egy minivárost találunk itt, Spanyolország minden tájegysége képviselteti magát élethű anyagokból felépítve, az avilai bástyáktól a toledói, vagy kordovai palotákig.

Gaudi építészete:

Barcelona jellegzetes látnivalói a semmivel sem összetéveszthető Antoni Gaudi építmények. A Sagrada Familia templomnak készült, de igazából csak nyolc tornya (megmászható) és a szentély egy része áll. Nem messze egy bérházat találunk, rá fogunk ismerni! Még tovább haladva jutunk a Güel parkba. Kacsalábú kastély (igazi!), hullámzó majolika tér, csipkék és függőkertek, meg amit csak lázálmainkban el tudunk képzelni. Legalább két órát érdemes rá szánni.

Burgos

A Madridtól északra, 230 km-re fekvő nagyvárosban fogalmazódott meg az egységes spanyol állam gondolata. Innen indult (és itt van eltemetve) Cid Campeador, a mórok elleni harcok legendás alakja. De felkeresni a Santa Maria katedrális kedvéért kell. A spanyol gótikalegszebb alkotását 1221-ben kezdték építeni, két 84 m magas tornya homlokzati rozettája, számtalan díszítménye megéri az utat.

 

[LAP TETEJÉRE]

Cordoba

A Karthausiak alapították a római korban, majd a 711-es mór invázió után az arabok fellegvára lett. A X. században és a későbbi fellendülés időszakában több, mint 300 mecset keletkeztek a luxuspaloták, fürdők épültek, sőt utcai világítás... A maimonádok, zsidó doktorok és arab filozófusok az Arisztotelészi tanok terjesztői jelentős kulturális fellendülést is hoztak. Az Omayad kalifák és a környező kalifátusok rivalizálása a fejlődés motorja volt. A XIII. század elejétől ismét a keresztény kultúra vált meghatározóvá, majd a XIX. században szociális és gazdasági problémák miatt hanyatlásnak indult. Mostanában a turistaipar hoz egyre inkább fellendülést a városnak.
Megállhatunk egy jó állapotban lévő, modern ifjúsági szálláson.
Megközelítés: Madrid felől az E5-ös sztrádán, vagy N432-es főúton érhetjük el a 306 000 lakosú nagyvárost, de nagyon jó vasúti összeköttetése van nemcsak Madriddal, hanem az andalúz városokkal is.

A római Cordoba:

A Mesquitával szemben található a Gauadalquiviren átívelő római alapokra épített mór kőhíd. Mellette a Calahorra, szintén római-mór építésű erőd. A városon túl felkereshetjük a dór stílusú, II. Fülöp korabeli Puerta del Puente diadalívet.

A mór és zsidó Cordoba:

A régi hídról csodáljuk meg a szigeteken és a parton látható arab vízimalmokat. Menjünk ki a városfalon túlra, sétáljunk végig kívül, elhaladunk a római arab, és mór filozófusok szobrai mellett (Seneca, Averroes, Maimonides), majd a következő kapun visszatérhetünk az óvárosba. Sétáljunk el a zsidó negyedbe, ahol megnézhetjük a gettót és a zsinagógát.

Alcazar de los Reyes:

A XVI. Században alapította XI. Alfonz ezt a katolikus templomot és kolostort. Elsősorban gyönyörű kertjéért, sétányaiért érdemes felkeresni.

Óváros:

Keressük fel az óvárost, sétáljunk a szűk, fehérfalú, virágos sikátorokban, (Calle de las Flores, Calle Bosco) ha tehetjük, kukkantsunk be a patiokba, nem fogjuk megbánni. A barangolásra akár fél napot is szánhatunk, akadnak pirinyó kisvendéglők a testi örömök számára is, a boltocskák pedig pénztárcánkat apasztják rendesen, ha nem vigyázunk.

Mesquita:

A mór építészet egyik csúcsa a piros-fehér csíkos boltívekkel összekötött oszloperdő. Közepén éles kontraszttal áll a XVI. Században beleépített keresztény templom! Megcsodálhatjuk a kőrus gazdagon faragott székeit. Azon túl találjuk mindkét lenyűgöző architektúrájú Michrábot, a mohamedán szentélyt. A Narancsudvar fáiról ne együnk, díszfák! A szamárhátíves Puerta del Perdon és a legrégibb építésű Puerta de San Esteban sajnos porlad, de így is megkapó.

 

[LAP TETEJÉRE]

Granada

A Darro folyó két partján terül el a Sierra Nevada alján, 680 m magasan. A római város a mai Alcazabahelyén volt, majd 711-től 1492-ig különböző mór dinasztiák uralkodtak itt. Izabella és V. Károly még fejlesztették, de aztán a letelepedett mórok elűzése után hanyatlani kezdett, csak a XX. Században indult újra fejlődésnek. A ma 200 ezres város éghajlata enyhe és száraz, levegője tiszta. Nemcsak világhírű műemlék együttese, hanem belvárosának hangulatos utcái, a bazárok, szép középkori paloták, lakóházak is megérnek egy kis barangolást.
Megközelítés: Madridból az N323-as úton, Sevillából az A92-en érhetünk a városközpontba. Vonattal csak átszállással érhető el mind Madrid, mind Sevilla irányából. Motril felől a tengerpartról busszal érdemes elérni.

Alhambra:

Amikor a cordobai kalifátus területéről a mórokat kiszorították, és az uralkodó, I. Mohamed Granadába tette át a székhelyét, határozta el, hogy új királyi palotakomplexumot hoz létre. Az Alhambra (al Hamra = vörös) erődített dombján kezdték meg a munkálatokat 1238-ban. Utódai, I. Juszuf és V. Muhammad folytatták az építkezést, de később V. Károly is megépíttette a róla elnevezett palotát. A mór időkben nemcsak királyi palota, de a közigazgatás központja, a kaszárnyák, mecsetek, fürdők, temetők és kertek zárt uralkodóvárossá tették. Ebből mára csak a paloták maradtak. Különlegességét - a rendkívüli építészeti, képzőművészeti alkotáson túl - az adja, hagy belső udvarok köré emelt lakosztályok kusza szövevénye, folyosókkal, pavilonokkal, kertecskékkel.
Az 1536-ban épült Puerta de las Granadas-on lépünk be. Rögtön a Xi. századi Bermeja tornyok mellett háromfelé mehetünk. Meredek úton jutunk a Puerta de la Justicia (Bib al Saria) elé. Szép patkó alakú kapu, I. Juszuf építtette. Utána a Puerta del Vino, a borkereskedők kapuja következik feliratokkal és a Naszridák címereivel. Balra jutunk be a XI. századi Alcazaba erődbe. Az Alhambrával csak az egész dombot körülvevő fal köti össze, a háromszög alakú erődítményt tornyokkal tűzdelt magas falak övezik. Itt vannak még a keresztényidőkből származó ciszternák, víztárolók. Jobbra emelkedik V. Károly kétemeletes reneszánsz palotája jón oszlopcsarnokkal. Emeletén a Tartományi szépművészeti múzeum kapott helyet.
Tovább haladva jutunk az Alhambrához. Három részből áll: a Mexuár a királyi közigazgatás székhelye, a Cuarto de Comares politikai és reprezentációs célokat szolgált, a Cuarto de los Leones az uralkodó magánlakrészei.
A Mexuár (mesuár) a legrégibb épület. Első terme a Capilla, közepén négy oszloppal, csempedíszítéssel. Ehhez csatlakozik az Oratorio, benne a Mekka felé mutató mihrábbal. A belső udvaron szökőkút, a homlokzatok gazdagon díszítettek. További termek, díszes oszlopfolyosók, fülkék csipkéit, berakásait csodálhatjuk még meg.
A Cuarto de Comares, vagyis a szeráj a patioból nyílik. Legnagyobb részét a Mirtusz udvar teszi ki (nevét a medencét szegélyező sövényekről kapta). Fehér márvány padozatból haragoszöld mirtusz emelkedik ki, narancsfák tükröződnek a tó vizében, körben oszlopcsarnokok, gazdag díszítésű fülkék, csobogó szökőkutak. A természet, a kő, a műalkotás tökéletes harmóniája érződik, nem is kívánnánk tovább menni, ha nem sejtenénk, hogy sok mindenről maradnánk le... Menjünk hát a Sala de la Barca-ba, az Áldások termébe. Innen érünk a Torre de Comaras 45 m magas, építményébe. Annak idején itt határozták el a város feladását. Központja a kupolás, csipkés, festett, (további jelzők, kinek mi eszébe jut- ha szép, igaz is!) Követek terme. Falait kilenc kettős osztatú ablak töri át, nem akármilyen kilátással. Mozarab ornamentikában a feliratí: Én vagyok a palota minden részének szíve - a terem központi jellegére és fontosságára utal. Azért egy idő után innen is menjünk tovább.
Így eljutunk a Patio de los Leones, azaz Oroszlános udvarra. Közepén márvány szökőkút, körülötte 12 fekete márvány oroszlán. Négy irányban vízlefolyók érkeznek a körülötte lévő fülkékből. Oszloperdő(124 db), árkádsor, csipkés falak, körben kis pavilonszerű épületek - a háremhölgyek lakosztályai. Fátyolszerű csipkedíszek, fehér-kék csempe padozat, minden pavilonban szökőkút. A száraz, vagy lelkendező leírás nem adhatja vissza azt a hatást amit a szemlélő ott érez. A déli oldalon az Abencerrajes terem közepén vörösmárvány szökőkút, fölötte- nem először - sztalaktit mennyezet. Keleti oldalon a Sala los Reyes 7 terme bőrre festett királyképekkel. Északi oldalon a Két Nővér termébe (a szultána téli lakosztálya) jutunk, kupolája 5000 különböző kis fülkeszerű mélyedés szoros egységben. Nevét a padlóba épített két teljesen egyforma márványkőről kapta. Innen érkezünk a Mirador de Daraxa kazettás termébe. A falait nézzük!
Ezután lemehetünk a Ciprus udvarba, a csempedíszítésű fürdőkhöz. I. Juszuf építtette római mintára. Megtaláljuk itt a titkok termét is.
Ha már kellően elfáradtunk a sok szépségben, bírjunk még ki 10 percet egy másfajta - természeti szépség érdekében. Sétáljunk át egy ciprus allén a Generalifébe, a szultánok nyári palotájába, amelyet 1319-ben fejeztek be. Arab neve: dsannát-al-arif = felső paradicsomi kert. Egy kis palota, néhány pavilon, és töménytelen virág elképesztő pompája. Ha ilyen a mohamedán paradicsom, hát az ember elgondolkodik, hogy nem kellene-e áttérni...

Katedrális:

Az öthajós reneszánsz templomot 1523-ban kezdték építeni gótikus stílusban. A nyugati főhomlokzat építése csak 1667-ben indult, viszontagságos a tornyok története, a belső tereket csak 1704-ben fejezték be. Hossza 115 m, szélessége 63 m, magassága 30 m. Mennyezetét hatalmas korinthoszi oszlopok tartják. Látnivalói között megemlíthetjük a szép bronz szobrokat, oltárképeket, Ribera, Cano, El Greco képeit, vagy a gyönyörű kovácsoltvas rácsozatú kapukat.

 

[LAP TETEJÉRE]

Ronda

A déli tengerparti Marbellától északnyugtra 54 km-re fekvő kisváros nem a nagy műemlékekről nevezetes. Vad sziklaformációk, a rohanó hegyi folyó Guadalevin 200 m mély szurdoka, kietlen táj adják a hátteret a szűk utcák fehér házainak, kis templomoknak. Az említett patak szurdoka kétfelé vágja a 30 ezres, sziklaszirten épült várost. Három híd ível át rajta a virtuóz építés példájaként. Hangulatos utcáin mór házakat fedezhetünk fel. Nevével ellentétben a természeti szépségek kedvelői nem fognak csalódni.
Megközelítése: San Pedro del Alcantarából C339 út 54 km, jóminőségű, kanyargó hegyi út; Malagától C344 út 124 km, kanyargós; San Roquetól C341 út 84 km. Malagából naponta busszal. Algecirasból közvetlenül, Granadából, Malagából átszállással vonat.

 

[LAP TETEJÉRE]

Segovia

Az 1000 m magasan fekvő, ma 55 000 lakosú várost egy hatalmas sziklára építették, a környék védelmére. A rómaiak emelték az egyik fő nevezetességét, az Aquaductot. Rövid ideig volt mór uralom alatt, fejlődésnek a X. században indult. A város a román kori építészet csodálatos tárháza. A XV. században az udvar kedvenc tartózkodási helye, amit paloták sora igazol. Posztókereskedelmét Amerika felfedezése lendítette fel, majd a XVII. századtól hanyatlás kezdődött.
Megközelítés: Autóval északnyugat felé az A6-os autópályán, majd az N603-as úton tehetjük meg a 93 km-t. Parkolni az óvárosaljában érdemes. A sikátorokon gyalog menjünk fel. Vasúton kiválóan megközelíthető, másfél óra alatt. A vasútállomásról busszal is mehetünk, de negyed óra tempós sétával elérjük az óvárost.

Aquaducto:

A piactér (ahol parkolhatunk) ékessége a Trajanus kori római vízvezeték. Az ívek magassága 7 és 28 méter között van, hossza 818 m, ebből 276 m kétszintes, kötőanyag nélküli. A teljes hossz a közeli hegyekből az Alcazar pincéiig 17 km, sajnos már nem olyan impozáns, mint ez a közel egy km-es szakasz.

Katedrális:

Alapkövét 1525ben tették le. A késő gótikus, harmonikus formájú impozáns méretű katedrális festett flamand ablakaival, műkincseivel sokak szerint Európa egyik legszebb gótikus műemléke. Innen indulhatunk a mellette elterülő, különös varázsú zsidónegyed feltérképezésére, kissé odébb pedig az erődrendszer szerkezetét tanulmányozhatjuk.

Alcazar:

A nyugati sziklaleszakadásnál - ahol a mélyben a két patak találkozik, áll a középkori lovagvilág mesekastélya. Közelében remek kilátó a környékre. Maga a vár roppant vastag falaival, lovagtermeivel, rengeteg nagyobb és kisebb tornyával kápráztat el, a termekben a királyi élet kellékeivel. Képzeljük el a magyar Boldogkő várát álomvilág kiadásban.

 

[LAP TETEJÉRE]

Sevilla

Andaluzia fővárosa a Guadalquivir két partján, Madridtól 541 km távolságra, termékeny síkság közepén fekszik. A római időket követően a vandálok, majd a nyugati gót királyok fővárosa, később a mórok jelentős székhelye, 1248-tól pedig a kasztíliai királyok székvárosa. Fénykora a felfedezések korára esett. Mára milliós ipari nagyvárossá lett. Vonattal Madridból reggelre praktikus ideérni, de más időpontokban és városokkal is jó az összeköttetés.

 

Katedrális és a Giralda:

A moszlim idők mecsetje szolgált alapul a gótikus, öthajós, 116 m hosszú, 76 m széles, 40 m magas templomnak, amelyet 1502 és 1519 közöttépítettek. A Giralda eredetileg minaret volt, a Narancsudvar körüli épületekből kolostor lett. Ezért a stíluselemek között megtaláljuk a mór építőművészet gyöngyszemeit is. Belsejében reneszánsz síremlékeket, faragványokat, táblaképeket, festményeket és számtalan más kincset találunk.

Alcazar:

A mór építészet csodája és a kalifák gazdagságának jelképe, 1988 óta a világörökség része. Az építést folytatták a keresztény királyok is. Egy hatalmas palota negyedet képzeljünk el belső udvarokkal, kertekkel, intrikákra alkalmas pavilonokkal és zugokkal, amelyeket széles sétányok kötnek össze. Először az Igazságügyi palota mór termeinyűgöznek le, mellette kertek szökőkutakkal. A volt gyarmatügyi hivatal következik, benne a királyi kápolna. Itt fogadta Izabella Kolombuszt. Szemből nyílik a kalifátus remeke az igazi Királyi palota egymásba nyíló hatalmas termeivel, belső udvaraival. Az Oroszlán udvarból nyílik a királyok hálószobája. Másik oldalon a követek hatalmas kupolás terme a mór díszítőművészet minden csodájával. Azután további termek következnek. A kert sétányait elképzelhetetlen mennyiségű virág díszíti, a citrom- narancs- stb. ligetekben barokk, reneszánsz épületek, egyikben Kegyetlen Péter kegyencnőjének fürdői.

[LAP TETEJÉRE]

Toledo

A város az Ibériai félsziget földrajzi, hosszan politikai központja. Az őslakos karpetánok és a punok után a rómaiak Toletum néven létesítettek castrumot a jelenlegi Alcázar helyén. Később, a népvándorlás korában a svéveket és a vandálokat legyőző vizigótok (nyugati gótok) urbe regiája lett. A korábban arianus gótok elismerték Róma fennhatóságát, és királyuk védnöksége alatt már i. sz. 400-ban 19 püspök részvételével zsinatot is tartottak itt.
Az arabok 712-ben foglalták el a várost, uralmuk egyik legészakibb pontja Tolaitola. VI. Alfonz 1085. május 25-én foglalta vissza a várost, és azt rövid idő alatta reconquista fő támaszpontjává fejlesztette. Toledo lett Kasztília új fővárosa.
Toledo visszafoglalása után kulturális központtá vált. Az arab kultúra is itt eresztette legmélyebbre gyökereit, az általuk meghonosított kézműipar a XVI. században érte el virágzásának csúcspontját. Ez időben Toledo 250 000 lakosából 50 000 ember dolgozott a különböző textilmanufaktúrákban. A textilipar mellett jelentős eredményeket értek el a fegyvergyártás terén is.
A város akkor kezdett veszíteni politikai és gazdasági jelentőségéből, amikor V. Károly utóda, II. Fülöp 1561-ben Madridba tette át székhelyét. Az újkori történelemben a spanyol polgárháború (1936-39) idején kapott Toledo ismét fontos szerepet, s hosszú hónapokon át súlyos harcok színtere volt.

Megközelítés: a 70 000 lakosú Toledót északról, Madrid irányából az N 401-es úton érjük el. Ha vonattal érkezünk Toledóba, az állomásról buszjárattal juthatunk be a főtérre, a Plaza de Zocodoverre (kb. 1,2 km). Az Új Bisagra kapu előtt idegenforgalmi tájékoztató iroda van.

[LAP TETEJÉRE]

Valencia

Spanyolország 3. legfontosabb városának, a többek között a tekintélyes kulturális életéről nevezetes, mediterrán, tengerparti Valenciának kb. 819 ezer lakosa van. A város történelme már a Krisztus születése előtti időkre visszanyúlik, római kolónia létesült itt, később pedig a mórokhoz is tartozott a város. Valencia gazdag történelmi kincseit kiválóan harmonizálja az ultramodern, avant-garde épületekkel, talán ezért is hívják sokan "Új Barcelonának". Minden van itt: a történelmi épületek, székesegyházak, és a modern építmények kedvelői, valamint a kulturális kikapcsolódásra vágyók sem csalódhatnak. Tengerparti kikötővárosként, a homokos tengerpart, és a tenger is hozzájárul a város csodálatos atmoszférájához. Valenciában tehát van minden, amit csak egy város adhat: régi, és ultramodern épületek, számos szórakozási, és kulturális lehetőség, valamint több homokos tengerpart, és Spanyolország első számú kikötője.

Selyembörze:

Az 1482-92 között épített valenciai Selyembörze, vagy Tőzsdepalota Valencia legismertebb látványossága. Európa egyik legszebb, legfontosabb, és legépebben megmaradt gótikus épületeként 1996 óta az UNESCO Világörökség része. Az épület külső, és belső része varázslatos: a középkori kastélyok monumentalizmusa a korabeli művészet szofisztikáltságával együtt lenyűgöző hatásúak. Az épület kereskedelmi központként, ill. a nevét látva nem meglepően, selyempiacként működött. Itt találkoztak, tárgyaltak, és egyeztek meg a kereskedők egymással. A belépés ide ingyenes!

Tudomány és művészetek városa:

A tudomány és művészetek városában a múlt helyett a jövőben tehetnek látogatást a Valenciát meglátogatók. A híres spanyol építész, Santiago Calatrva által tervezett hatalmas, csodálatos, 5 futurisztikus épületből álló komplexum megtekintése kötelező. A művészetek és a tudomány városa mára Spanyolország 2. leglátogatottabb nevezetességévé vált, megelőzve a madridi Prado múzeumot! Nézzük sorba az 5 lenyűgöző épületet:

Operaház:

Európa egyik legnagyobb presztízsű ilyen jellegű építménye, különleges kinézete, és hihetetlen akusztikája miatt.

L'Oceanografic

Európa legnagyobb akváriuma. A tengeri flóra és fauna többezer példáját lehet itt megtekinteni, köztük cápákat, és delfineket. Két víz alatti, 70 méter hosszú csatornájában lépve a cápák, és a különböző tengeri állatok szószerint az ember körül úszkálnak.

Museo de Ciences Principe Felipe:

A Tudomány Múzeuma egy hatalmas, három emeletes interaktív tudományos múzeum, amely az elektromosság, a lézerek, az emberi test, a fizikai törvények, a sportok, hangok, és fények világába nyújt egyedülálló betekintést.

L'Umbracle:

A komplexum egyetlen épülete, ahová ingyenes a belépés. A L'Umbracle 7000 négyzetméteren, különleges növényeket mutat be a világ minden tájáról.

Székesegyház:

A 13-15. században, egy régebbi mecset helyére épült, főként gótikus stílusban, de a barokk, és a román építészet elemei is felfedezhetők benne. Úgy tartják, hogy a Szent Grál (a pohár, amelyből Jézus az utolsó vacsorán ivott) 500 évig a valenciai Katedrálisban volt. A Szent Grál másolata (vagy több kutató szerint az eredeti?) ma is megtekinthető a katedrális egyik kápolnájában. Az eredeti Szent Grálról egy olasz tudós azt tartja, hogy valahol Rómában van. A székesegyház harangtornyának (ide a belépődíj: 1,20 Euró, de magába a székesegyházba ingyenes) 207 lépcsőjét megmászva csodálatos kilátás nyílik Valenciára.

Torres de Serranos:

Valencia két megmaradt városkapujának egyike a Torres de Serranos. A 14. században, a város erődítményrendszerének részeként építették a Torres de Serranost, amely egyes források szerint Európa legnagyobb gótikus kapuja. A Torres de Serranos börtöncellának adott helyt, és ünnepségeknél, fesztiváloknál diadalívként szolgált. Számos szintjét megmászva, a tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a városra.

Fő tér:

Valencia legnagyobb tere nem csak az Ayuntamiento (a Városháza), a csodálatos, bárki által látogatható épület miatt érdemes a megtekintésre. Valencia központi terén több másik figyelemre méltó épülettel találkozhatunk a 19. század végéről, és a 20. század elejéről.

[LAP TETEJÉRE]

A Szent Jakab-út

A Camino de Santiago a világ harmadik legfőbb keresztény zarándokútja, és az egyik Spanyolország egyedülállóan sok, 38 Világörökségi helyszíne közül. Több útvonal is létezik (néhányat említve: Francia út, Ezüst út, Északi út, az Angol út, a Jakab út, stb.), valamint egyéni utak is tervezhetők (pl. van, aki a Margitszigetről indul) de mindegyikben közös, hogy az út Santiago de Compostela városába vezet, melynek székesegyházában Idősebb Szent Jakab Apostol földi maradványait őrzik. Az út már a 11. századtól ismert, ma pedig igen népszerűvé vált: nem csak a vallásos emberek, hanem azok is megteszik, akik önmagukat keresik - évente több, mint százezren kelnek útra. Az igen hosszú út megtétele, önmagunk legyőzése egy életre szóló élmény, mely megváltozathatja az embert. A rendkívül népszerű író, Paulo Coelho a Zarándoklat című művében számol be az útjáról. A zarándokúthoz nem szükséges térkép: a sárga nyilak, és a kagylók mindenkit útbaigazítanak (ez főleg a legjobban kiépített francia útra igaz). A legnépszerűbb, Saint-Jean-Pied-de-Port-tól menő francia út 780 kilométer hosszú, és négy nagyobb spanyol várost, Pamplonát, Logronot, Burgost, Leónt érinti, mielőtt eléri a célpontot, Santiago de Compostelát. Mivel a teljes utat csak egy külön weboldal keretein belül lehetne (úgy is csak nagyjából) bemutatni, oldalunk, útikalauz-jellegének megfelelően turisztikai szempontból mutatja be e gyönyörű tájakban, épületekben, és vidékekben bővelkedő, 4 Világörökségi kinccsel rendelkező útat.

[LAP TETEJÉRE]

Pamplona

Az első jelentősebb város a Szent Jakab-úton. Pamplonát elérve a zarándoklatból még kb. 30 nap, és 800 km van hátra. A városnak 196 ezer lakosa van, és a baszk nacionalisták számára Baszkföld történelmi fővárosának számít. A város a bikafuttatásról híres: minden évben július 7-én tartják e rendezvényt a San Fermín fesztivál keretében. Érdekesség, hogy a bikafuttatás előtt két nappal az állatvédő PETA rendszeresen megtartja a meztelenek futását a bikafuttatás ellen tiltakozva. A bikafuttatáson kívül a város leghíresebb turistalátványossága a székesegyháza, és bikaviadal-arénája. A pamplonai székesegyház 1397-1530 között épült, gótikus stílusban. Érdemes még megtekinteni Pamplona folyója, az Arga mentén elterülő gyönyörű parkokat, melyek közül talán a legszebb a Tejera Park. Mindenképp megemlítendő még Pamplona citadellája, egy ötszögű erődítmény a 16. századból, belsejében csodás kertekkel.

[LAP TETEJÉRE]

Logrono

Logronoban 147 ezren laknak. Ez a híres Rioja bor fővárosa, de egyébként is nevezetes gasztronómiájáról. A város igen pezsgő éjszakai élettel rendelkezik. Nagyon szép, és barátságos település, hatalmas zöldterületekkel, parkokkal, és sok történelmi épülettel (a város már a rómaiak korában is létezett), templomokkal, és egy székesegyházzal.

[LAP TETEJÉRE]

Burgos

A 174 ezer lakosú Burgost elérve a zarándok már a Francia út majdnem felét megtette. Burgos több egyházi épülettel rendelkezik, mint bármelyik más spanyol város, ráadásul ezek gyönyörűek. A három legcsodálatosabb a Burgosi Katedrális, és a Las Huegas valamint a Karthaúziai kolostor. A burgosi Szűz Mária-katedrális 1984 óta az UNESCO Világörökség részének számít. Híres hatalmas méretéről, és egyedi vonalvezetéséről. Építése egy korábbi román katedrális helyén 1221-ben kezdődött, és 1567-ben fejeződött be.

[LAP TETEJÉRE]

León

Már az út végén járunk, bár még igen sok van hátra: kb. 350 kilométerre Santiago de Compostelától. León városában 137 ezren laknak, híres gótikus katedrálisáról, számos más emlékművéről, és városfaláról. Leónban számos finom helyi specialitást kóstolhatunk meg: pl. a cecina, a morchilla, vagy a botillo ilyen különleges ételek - Leónba pusztán tehát ebédelni is érdemes elmenni. Léon maga csodálatos környezetben fekszik: gyümölcsöskertek, legelők, és erdők veszik körül. Leóntol mintegy 70 kilométerre nyugatra, már az El Camino útról kicsit letérve, Ponferrada város mellett található a Las Médulas: a hely a római birodalom legfontosabb aranybányája volt, 1997 óta a világörökség része. Mintegy 70 ezer munkás dolgozott itt a római időkben, akik 1.635.000 kg aranyat bányásztak ki.

[LAP TETEJÉRE]

Santiago de Compostela

A hosszú út után a katolikusok, és az önmagukat keresők megérkeztek a híres zarándokhelyhez. Santiago de Compostela 92 ezer lakosú város, 2000-ben Európa kulturális fővárosa volt, és már a római korban is lakták. Fő látványossága 1075-től 1122-ig épült székesegyháza, melyről úgy tartják, hogy itt nyugszik Jézus Krisztus egyik apostola, idősebb Szent Jakab. Santiago de Compostela sokak szerint Spanyolország egyik legszebb városa, melyben lehet is igazság, hiszen óvárosa a Világörökség része.

 

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Autó

A személyautóknak érvényes felelősségbiztosítással és zöld kártyával kell rendelkezniük. Spanyolországba költözés esetén a magyar rendszámot hat hónapig lehet használni. Három hónapon túli tartózkodás esetén a közlekedésrendészeten (Tráfico) a magyar jogosítvány alapján helyi vezetői engedélyt kell kérni. Annak birtokában az autót is honosítani kell: helyi rendszámot kell igényelni, és helyi biztosítást kell kötni. Az eljárás a jelenlegi gyakorlat szerint mintegy három hónapot vesz igénybe. A jogosítványok honosítása a Közlekedésrendészet (Dirección General de Tráfico) helyi szervénél történik.

Sebességkorlátozás:

Városban: 50km/h

Országúton: 90 vagy100 km/h

Autópályán: 120 km/h

A spanyol közlekedésrendészet - policía de tráfico - mozgó civil járművekből és taxikból is használ trafipaxot. Büntetés esetén a külföldieknek a bírságot helyben ki kell fizetni, vagy lefoglalják a járművet. Ha utóbb a felülvizsgáló bíró a rendőrségi bizonyítékokat nem találja elegendőnek, a bírság részben vagy egészben visszatérítésre kerülhet. E célból legalább három héttel a bírság után a budapesti spanyol nagykövetségen kell jelentkezni. Az ittas vezetés az 1,2 gr/l -nél magasabb alkoholszint esetén már bűncselekménynek számít.

[LAP TETEJÉRE]

Taxi

A taxi Spanyolországban nem sokkal drágább, mint nálunk. A városokban az árakat a taxaméter határozza meg (a tarifákat kötelező a taxikban jól látható helyen feltüntetni). Lakott területen kívüli utakra is szabottak az árak, ezt azonban érdeklődjük meg előre. Ne feledjük, hogy a csomagokért külön kell fizetnünk, és hogy éjszaka, valamint ünnepnapokon speciális tarifák vannak érvényben. A taxiállomásokat nem érdemes keresnünk, mert a nagyobb városokban a szabad taxikat egyszerűen le kell inteni. A zöld jelzésű és „libre” feliratú kocsikat keressük.

Taxikereső:

http://www.europages.co.hu/vallalatok-cimjegyzeke/did-route20/hc-20580F/cc-ESP/talalatok.html

[LAP TETEJÉRE]

Busz

Ez a legnépszerűbb közlekedési eszköz Spanyolországban. A buszútvonalak rendszerint lefedik a városi területek legnagyobb részét.

Jegyek:

Egyszeri utazásra jogosító menetjegy, amit a buszvezetőtől lehet megvásárolni. 10 napos bérlet, amelyet a trafikokban, újságárusoknál vagy a busztársaság pénztáránál lehet megvenni.

 

A spanyol busztársaságok honlapjai itt érhetőek el:

http://www.busstation.net/main/busspa.htm

Az ALSA (az egyik legnagyobb spanyol busztársaság) honlapja:

http://www.elportaldelautobus.es/

menetrend:

https://www.alsa.es/portal/site/Alsa/menuitem

[LAP TETEJÉRE]

Kedvezmények

Nyugdíjas kedvezmények:

Általánosságban elmondható, hogy 60 éves kor felett 25-50%-os kedvezmény jár a nyugdíjasoknak, ez általában a külföldiekre is vonatkozik. A kedvezmény mértéke a busztársaságtól függ. Személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel kell igazolni az életkort.

Diákkedvezmények:
A diákoknak járó kedvezmények a busztársaságoktól függnek. Erről részletes információ olvasható a busztársaságok honlapjain, ezek elérhetősége itt olvasható.

[LAP TETEJÉRE]

Vonat

A spanyol nemzeti vasúttársaság a RENFE. Vasúti hálózatának hossza 12.601 km.

Léteznek ún. „kék napok”, azaz olyan időszakok, amikor az utasoknak árkedvezményt adnak. Ezekre a napokra vonatkozó menetrendről a RENFE irodákban és utazási irodákban lehet érdeklődni.

A spanyol nemzeti vasúttársaság a RENFE. Vasúti hálózatának hossza 12.601 km. Léteznek ún. „kék napok”, azaz olyan időszakok, amikor az utasoknak árkedvezményt adnak. Ezekre a napokra vonatkozó menetrendről a RENFE irodákban és utazási irodákban lehet érdeklődni.

A RENFE honlapja:

http://www.renfe.es/

Minden fontos helyet felkereshetünk vasúton. Többféle típusú vonatot üzemeltetnek. Vannak helyi (regionális) járatok, minden állomáson megállnak, ennél fogva lassúak. A mi sebesvonatainknak megfelelő járatok már elegendően gyorsak. Az un. Estrella távolsági járat, jelentősebb településeken áll meg, Madrid és Barcelona, vagy Andalúzia történelmi városai között éjszaka is közlekedik, ami nagyon kényelmes és időtakarékos utazási forma. (Pl. Madridból Barcelonába - és viszont - késő esti indulással reggel érkezünk, hasonló a helyzet Sevillába, Cadízba). Az állomásokon (esetleg utazási irodákban) kérjünk - ha nem találunk a külső tárlókon - ingyenes menetrendeket. Egy-egy viszonylatra adják, nagyon hasznos. A vonatok tiszták, kényelmesek (alvásra is!), gyakran légkondicionáltak, megbízhatóak, és sűrűn közlekednek. Minden napszakban vannak járatok minden irányban, (reggel, estefelé több), de rövidebb viszonylatokra, pl, Madrid, Cordoba, Sevilla környékén óránként.

Kedvezmények

Nyugdíjas kedvezmények:
60 éves kor felett lehetőség van ún. „Arany kártya” (Tarjeta Dorada) vásárlására, mely tulajdonosát különböző mértékű kedvezményekben részeíti jegyek vásárlásakor. Míg hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 40%-os kedvezményre jogosít, addig pénteken, szombaton és vasárnap 25%-kal olcsóbban lehet vele jegyet vásárolni. Emellett a nem elővételben vásárolt jegyekre is 25%-os kedvezményt nyújt. A kártya ára 5 euró (2009), melyet vasútállomásokon és néhány utazási irodában lehet megvásárolni. A kártya nyújtotta kedvezményeket fogyatékosok és rokkantak is igénybe vehetik, ez esetben egy kísérő személy azonos kedvezményeket élvez az utazáskor.

Diákkedvezmények:

26 éves kor alatt bármely spanyol régió által kibocsátott ifjúsági kártya (Carnet Joven) kedvezményes utazásra jogosít, függetlenül az utazás napjától és attól, hogy milyen osztályon kíván tulajdonosa utazni. Az AVE vonatokon (gyorsvasút) 25%-os, más vonatokon 20%-os kedvezményre jogosít. A kedvezmény külföldiekre is vonatkozik.

[LAP TETEJÉRE]

Helyi tömegközlekedés

Madrid:

2008 eleje óta 12 metróvonal működik Madridban. 22 állomáson közvetlen kapcsolat van a metró és a villamosok között. A Madridi Metró honlapján tájékozódhat a jegyárakról és a metróhálózat térképét is megtalálhatja. 2007 végétől a madridi régióban 330 útvonalon közlekednek buszok, amelyeket 33 magánvállalat működtetett. A buszokra csak az első ajtón lehet felszállni, a jegyet minden felszállásnál személyenként kezelni kell. A metró esetében egy jegy az utazás végéig érvényes, függetlenül az átszállások számától.

Barcelona:

A barcelonai metró segítségével gyorsan, tiszta, és légkondicionált kocsikban lehet eljutni szinte bárhova a városban. Ezen kívül Barcelonában természetesen buszok is közlekednek. Az egy utazásra szóló jegyek ára változó, mert Barcelonában zónarendszer van érvényben. Buszjegyeket a buszon is lehet vásárolni, metrójegyek pedig automatákban, vagy a metróállomásokon vehetők. Travelcard vételénél nincs zónarendszer. Ezek gyakorlatilag napijegyek, 2 (10 Euró), 3 (14,30 Euró), 4 (18,30 Euró), és 5 (21,70 Euró) naposak léteznek, metrópénztárakban, turistainformációs központokban lehet őket megvásárolni. Megvásárlása után ingyen vehetők igénybe a barcelonai tömegközlekedési eszközök. Szintén ingyen lehet utazni Barcelona Carddal.Nem rossz ötlet a barcelonai turistabusz használata. 44 megállója, és három útvonala van: piros, kék, és zöld. Megfelelő módszer lehet annak, aki meg szeretné tekinteni Barcelona számos nevezetességét, hiszen a buszról bármelyik megállóban, bármennyi alkalommal le lehet szállni, majd a napijeggyel visszaszállni, ha egy adott látnivalót megnéztük. Ennek ára 1 napra 20 Euró, 2 egymást követő napra pedig 26 Euró, gyermekeknek 12 ill. 16 Euró. A jegyek a buszon is megvehetők. A turistabuszra szóló jegy felmutatásával több barcelonai nevezetesség, és múzeum is kedvezményesen tekinthető meg.

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank - Posta - Telefon

[LAP TETEJÉRE]

Bank

Spanyolországban kétféle bank van: a takarékpénztár és a kereskedelmi bank. A takarékpénztárak ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtják, mint a kereskedelmi bankok, azonban nem részvénytársasági formában működnek, ehelyett nyereségüket különböző szociális, oktatási, tudományos és kulturális projektekbe fektetik be. Ezeket a „Caja de ahorras” cégtábláról ismerjük meg. A bankok 9-13 óra között fogadják az ügyfeleket, de nagyon sok pénzváltóhely (CASA de CAMBIO) és készpénzautomata működik, ahol éjjel-nappal pénzhez lehet jutni. A kiadásokat ajánlatos készpénzzel rendezni. Bankautomatát minden nagyvárosban és szállodában találunk. Kártyával fizetni (VISA, Eurocard/Mastercard, American Express, Diners Club) főleg az áruházakban, drágább éttermekben és szállodákban szokás.

[LAP TETEJÉRE]

Posta

A postahivatalok hétfőtől péntekig 9.00-13.00 (vagy 14.00) között tartanak nyitva. A képeslapok és levelek továbbításának díja eltérő lehet aszerint, hogy a célország EU-tagország, vagy nem. Bélyeget a trafikok és a szállodák többségében kaphatunk. Sok helyen látni lehet sárga, kerek levélládákat a királyi jelképpel ellátva. A legjobb, ha nem dobunk bele semmit, mert ami a postafeladvánnyal történik, és hogy az milyen gyorsan lesz elszállítva, az postatitok.

 

[LAP TETEJÉRE]

Telefon

Hasonlóan működik a rendszer, mint a Magyarországon megszokott. Az utcai fülkék pénzbedobással vagy kártyával működnek. Telefonkártyát a trafikokban (Tabaco) lehet kapni. A nemzetközi előhívó 00; ha Magyarországra szeretnénk telefonálni, tárcsázzuk utána a 36-ot, majd a körzetszámot és az előfizető számát. Az itthonról kezdeményezett távhíváshoz Spanyolországba ez 00, majd 34. Belföldi hívás esetén csak a megadott telefonszámot kell tárcsázni (ebben már benne van a körzetszám, semmi sem kell elé). Ami számunkra furcsa lesz: még az egyazon városon belüli hívás esetén is tárcsázni kell az előhívót!

A Hungary Direct magyarországi közvetlenül hívható telefonszáma Spanyolországból: 900 99 0036.

 

[LAP TETEJÉRE]

Mobiltelefon

Spanyolországban is egyre gyorsabban terjed a mobiltelefon-használat. A legfontosabb szolgáltatók: Airtel, MoviStar, Amena. Az aktuális díjszabásokról érdemes a hazai szolgáltatóknál érdeklődni. Amennyiben valaki hosszabb ideig tartózkodik kint, és szeretne egy spanyol kártyát is, beszerezhet egy feltölthető változatot (hasonló a rendszere, mint az itthon kaphatóaknak).

Hívásdíjak:

Az Európai Unió Ipari Bizottsága 2007. áprilisában megszavazta, hogy a szolgáltatók drasztikusan kötelesek csökkenteni roaming díjaikat az EU-n belül, így 2007. szeptemberétől a magyarországi mobilszolgáltatók is olcsóbb roaming-díjszabást számolnak fel. Emiatt szerencsére a spanyolországi roaming ára is csökkent, és a továbbiakban is fokozatosan csökkeni fog. Jelenleg (a díjak utolsó frissítése: 2007. november 1.) mindhárom szolgáltatónál, kártyás, és számlás előfizetésnél is a következő díjak fizetendők:

Magyarországra, vagy magyar mobiltelefonra irányuló hívás: 144 Ft/perc

Az EU egyéb országaiba, és egyes más országokba irányuló hívás: 144 Ft/perc

Fogadott hívások díja: 70,8 Ft/perc

SMS küldés díja: 96 Ft/SMS

[LAP TETEJÉRE]

Egészség

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Orvosi ellátás

2006 elejétől kizárólag az európai egészségbiztosítási kártyával kaphatnak a hazai társadalombiztosítással elszámolható egészségügyi ellátást a magyar állampolgárok az Európai Unió másik 24 tagországában, illetve Norvégiában, Izlandon és Lichtensteinben. A kártya kiváltása ingyenes, beszerezhető az egészségbiztosítási pénztárnál. Az új kártya a 2006. január 1-ig érvényben levő E-111-es nyomtatványt váltja ki. A kártya nem helyettesíti a klasszikus utasbiztosítást - nem fedezi például a poggyászkárokból adódó költségeket. Viszont igénybe lehet venni a kártyával minden olyan ellátást, ami nem minősül úgynevezett előre tervezhető szolgáltatásnak, és a kint érvényes szabályok szerint jár az adott ország polgárainak, ha betegek lesznek, vagy balesetet szenvednek. Fontos továbbá, hogy a kártyát csak azok a szolgáltatók fogadják el, amelyeknek van szerződésük az adott ország társadalombiztosítási szervével, ráadásul az Európai Unió tagállamainak többségében ezekben sem ingyenes minden egészségügyi szolgáltatás. Ezért valamekkora összeget, úgynevezett önrészt, a biztosítottnak is kell fizetnie. Ugyanez érvényes a kártyával érkező magyar állampolgárokra is. A kártya nem használható fel akkor, ha valaki kifejezetten gyógykezelés miatt utazik másik tagállamba. A biztosítási jogviszony megszűnte után (például a bejelentett munkahely megszűnte után) külföldön igénybe vett szolgáltatás díját már a beteg fizeti.

További információk:

http://oep.hu/

 

[LAP TETEJÉRE]

Gyógyszertárak

A gyógyszertárat Farmaciának hívják, melyek bejáratánál található egy kiírás, hogy éjjel éppen melyik ügyeletes (farmacia de guardia). A patikák az általános nyitvatartás rendje szerint működnek. Minden városban van legalább egy farmacia de guardia (ügyeletes gyógyszertár), amelynek címe az összes többiben ki van függesztve.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kárügyintézés

Fontos!
Ha odakint baleset ért minket, vagy lopás, illetve egyéb bűncselekmény áldozatai lettünk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet a helyszínen, hazaérkezés után már késő, jegyzőkönyv hiányában sem a biztosító, sem irodánk nem tud utólag intézkedni! Ha elégedetlenek vagyunk a szállodai szolgáltatással, vegyük fel a kapcsolatot helyi idegenvezetőnkkel, vagy kérjük a recepciós segítségét és minden esetben (fényképekkel és jegyzőkönyvvel) dokumentáljuk a történteket! Végső esetben -és csak akkor- hívja központi ügyeleti mobilszámunkat: (06-20-779-4104) Ha kötöttünk utasbiztosítást, hívjuk a biztosító éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű segélyszámát, ahol szerződésünk kötvényszáma alapján tudnak segíteni.

Gépjárműlopás esetén:

Bulgáriában a gépjármű lopások száma évről évre csökken ugyan, de erre szakosodott bandák továbbra is lopják a nagy értékű és fiatal gépjárműveket. Már a határon való belépéskor kiszemelik azokat a járműveket, amelyeket el kívánnak lopni. A legkorszerűbb riasztó-berendezéseket is másodpercek alatt tudják hatástalanítani. Mindenképp azt tanácsoljuk, hogy aki Bulgáriába gépkocsival utazik, az kössön az autójára lopáskárra is kiterjedő CASCO biztosítást! Új szolgáltatásként a bolgár hatóságok bevezették a határon belépéskor díj fizetése ellenében kölcsönözhető GPS jelkövető beszerelését, amelyet aztán kilépéskor leszerelnek.

Akinek Bulgária területén ellopták az autóját, annak a következőképpen kell eljárnia a problémamentes hazautazás érdekében:

1. A káreset helyszínén illetékes Rendőrkapitányságon bejelentést kell tenni a történtekről, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel, és erről igazolást adnak ki.

2. A kerületi Ügyészségtől igazolást kell beszerezni a Rendőrkapitányságon tett bejelentésről.

3. A 2. pontban említett ügyészségi igazolás hitelesítése a Legfőbb Ügyészségen, Szófiában történik.

Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett "trükkös lopások", amikor a leggyakrabban a gépjármű hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a "segítőkész", időnként még magyarul is tudó, a defektet jelző, esetleg a szerelésben is segédkező személy elvonja a járművezető figyelmét az utastérről, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amiben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők.

Egyrészt javasoljuk, hogy minden utazó a legfontosabb okmányairól (útlevél adatoldala, jogosítvány, forgalmi engedély, zöldkártya) még indulás előtt készítsen fénymásolatot és azt olyan helyen tárolja, amely nehezen hozzáférhető! Másrészt műszaki, vagy egyéb okból történő megállás esetén ne maradjon könnyen látható és elérhető helyen érték, vagy értéket tartalmazó kézitáska. Egy esetleges defekt szerelésekor célszerű az utasteret bezárni!

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos elérhetőségek

 

Országhívószám: 34

Rendőrség: 091

Mentők: 112

Tűzoltók: 080

 

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás

[LAP TETEJÉRE]

Nyitvatartás

A legtöbb bolt reggel 9-10 óra körül nyit, és 13-14 óra táján bezár. A szieszta után (kb. 16-17 órakor) ismét kinyitnak, viszont későn – sokszor csak 21 óra körül – zárnak. Szombaton általában 13-14 óráig tartanak nyitva, vasárnap zárva vannak. A nagy bevásárlóközpontok (mint pl. az El Corte Inglés üzletei) egész nap, reggel 9 órától megszakítás nélkül 21.30-ig vannak nyitva, még szombaton is. A múzeumok nyitva tartása eltérő (nem lehet általánosítani, és időről időre meg is változtatják). Még mielőtt felkeresnénk valamelyiket, tudakozódjunk az épp aktuális rendről. A templomokba az istentiszteletek idején kizárólag a hívők léphetnek be. Sok étterem csak ebéd- (13.00-15.30) illetve vacsoraidőben (20.30-23.30) tart nyitva, de ez egyre kevésbé általános.

 

[LAP TETEJÉRE]

Jellemző árak

Spanyolország nem tartozik a drága országok közé, a megélhetési költségek csak Portugáliában és Görögországban alacsonyabbak a régi EU-s tagországok közül. Az árak a magyarországi árakhoz hasonlóak, persze különbségekkel: pár dolog drágább, ugyanakkor sokminden (például, természetesen, a bor) jelentősen olcsóbb! Néhány példa:

1 kg kenyér: 1,4 Euro

1 liter tej: 0,8 Euro

1 kg cukor: 1 Euro

1 doboz tojás: 0,9 Euro

1 liter benzin: kb. 1 Euro

1,5 liter ásványvíz: 0,45 Euro

1 doboz cigaretta: 3 Euro

1 doboz sör: 1,2 Euro

1 csésze kávé: 0,75-1,25 Euro

1 belföldi / külföldi levél feladása: 0,3/0,58 Euro

 

[LAP TETEJÉRE]

Ajándékötletek

Szuvenírként a spanyol kézműipar és népművészet remekeit ajánljuk, érdemes felkeresni a régiségboltokat, piacokat és vásárcsarmokokat. Néhány ötlet:

- Kézművestárgyak: Talavera de la Reina, Valencia hagyományos remekei, Baleár-szigeteki üvegáruk, sevillai, logroñói kovácsoltvas munkák, toledói pengék, granadai és murciai szőnyegek.

- Gasztronómia: spanyol borok, mediterrán finomságok (Vigyünk haza helyi fűszereket, alapanyagokat!)

- Focikedvelőknek: Real Madrid, Barcelona, Valencia... szurkolói emléktárgyak (mezek, sálak, sapkák, kulcstartók...

- Zene, képzőművészet: a latinos temperamentumot kedvelőknek kiváló ajándék lehet egy spanyol zenei CD, vagy egy hagyományos spanyol ruhadarab. A madridi Prado, vagy Barcelona múzeumainak meglátogatása után vigyük haza az élményt kis reprodukciók, ajándéktárgyak formájában (Érdemes a kiállítási katalógusokat is megvásárolni).

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos tudnivalók

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Közbiztonság

Spanyolországban alapvetően jó a közbiztonság. Természetesen, az éjszakai élet nehézfiújai, elhagyott, sötét sikátorok (nagyvárosokban) és a leglátogatottabb turisztikai helyek leleményes zsebesei kellő óvatosságot igényelnek. De nyugodtan sétálhatunk, a forgalmasabb katalán, vagy kasztíliai sikátorok éjszakai hangulatát is kiélvezhetjük. Probléma esetén forduljunk nyugodtan a rendőrséghez. Viszont Granadában a cigányok barlangvárosát csak nagyobb csoporttal, vagy szervezetten keressük fel.

Jótanácsok:

A Spanyolországba készülők készítsenek másolatot valamennyi olyan iratukról, okmányukról, amit az útra magukkal akarnak vinni. Okmányaik, nagyobb értékű használati tárgyaik (azonosításra alkalmas) számát feltétlenül jegyezzék fel. Legyenek a szokásos mértékben óvatosak. Csak annyi készpénz legyen Önöknél, amennyire valószínűleg szükségük lesz, az értékeket és az útlevelet pedig tartsák a szálloda széfjében, a szobakulcsot pedig adják le a recepción. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a szállodákban a szobákból eltűnt értéktárgyakért nem vállalnak felelősséget. Ne hagyjanak semmit látható helyen az autóban, ha valahol parkolnak, bár jobb, ha egyáltalán nem hagynak benne semmit. Nőknek nem tanácsos egyedül autó stoppolni. Sok a zsebtolvaj, főleg az utcai virágárusoktól óvakodjanak, ők ugyanis a virággal terelik el a figyelmet a lopásról! A partra se vigyenek videokamerát vagy fényképezőgépet, csak ha valaki állandóan szemmel tartja azokat!

 

[LAP TETEJÉRE]

Szokások

Az ország mindennapi életében nagy szerepet játszanak a színpompás népi ünnepek (fiesta), a vallási eredetű romériák, a helyi látványos több napos vigasságok. Minden városnak megvan a maga szentje, és annak az adott szent napjának ünnepe, azaz a fiesta mayor. Az egyik legszínesebb spanyol népünnepély a feria, azaz országos vásár, melyet minden évben, minden fontos helyen megrendeznek.

Spanyolország legnevezetesebb tradíciója a bikaviadal (corrida de toros). Az országban több mint 300 aréna szolgálja a véleményeket megosztó „nemzeti sportot” vagy a tüntetők és környezetvédők szerint „véres mészárlást”. Az újságokban a sportrovatokban szerepel. Az ország első nagy arénája Madridban épült fel 1749-ben.

A tánc és a zene a spanyol folklór legismertebb elemei, vidékenként eltérő ritmusok, dallamok terjedtek el. Kedvelt spanyol népi táncok: a kasztíliai charrada és rueda, a galíciai munyeira és alborada, az andalúziai flamenco, fandango, sequidilla, sevillana, bolero és zapateado, a katalán sardanya, az aragóniai jota, az asztúriai danza prima és giraldilla, a baszk aurresku harci tánc, a ezpata dantza kardtánc és a zorziko.

Spanyolországban a régi szokás szerint a férfiak kezet adnak egymásnak. Ha már csaladtaggá válik valaki, utána két puszival üdvözlik egymást vagy egy öleléssel. A nők általában két puszit adnak egymásnak, és rendszerint kezet ráznak a férfiakkal, ugyanakkor ha a nő és a férfi is ismeri egymást szintén adhatnak egymásnak puszit.

“Tapaszozni” az egyik legkedveltebb időtöltés és szokás Spanyolországban. Ez legalább olyan hétköznapi dolog, mint kávézókba járni. Teljesen hétköznapi dolog bárba menni reggeli és ebédid ő között és tapaszozni egy pohár bor illetve sör mellett. Tapaszozni, annyit tesz mint, menni az egyik bárból a másikba és közben megkóstolni a hely különböző specialitásait mint például a kirántott polipot Serrano sonkát vagy a spanyol omlettet.

Borravaló:

Pincéreknek, taxisofőröknek, helyi idegenvezetőknek kb. 10-15 százaléknyi borravalót szokás adni, amennyiben elégedettek voltunk a szolgáltatással. Ha csak egy kávét vagy egy pohár italt fogyasztottunk, ezt nem várják el tőlünk. Ami nálunk szokás, hogy a számlaösszegeket felkerekítjük és utána szólunk a pincérnek "jó így" Spanyolországban ez nem e szerint muködik. Ha ismeri a pontos számlaösszeget adjon hozzá egy kis borravalót, amit utána a pincér hallgatva eltesz. Minden más esetben, amikor valaki számlát kap, helyezze a pénzösszeget a fizeto tányérra és várja meg a visszajárót. Ha valaki az étellel vagy a kiszolgálással nem elégedett, hagyja kb. a számlaösszeg 5%-át a fizeto tányéron, ha kituno volt az étel vagy a kiszolgálás akkor adjon 10%-ot. De ne többet, hisz biztosan senki nem akarja az ottani szokásokat elrontani.

Ünnepnapok:

Január 6. Vízkereszt

Húsvét hete nagy ünnep, csütörtök és péntek munkaszünet, húsvét hétfő munkanap

Május 1.

Május 15. (Madrid) A főváros védőszentjének (San Isidoro) napja

Augusztus 15. (Mária mennybemenetele - országos)

Október 12. (Nemzeti ünnep)

November 1. (Mindszentek - országos)

December 6. (Alkotmány napja)

December 8. (szeplőtelen fogantatás - országos ünnep)

December 25. (Karácsony - országos)

December 26. (Karácsony - Katalónia és Baleári szigetek)

[LAP TETEJÉRE]

Hálózati feszültség

A legtöbb helyen a megszokott 220 V-os csatlakozó használható, ám a konnektorok nem mindig illeszkednek a közép-európai szabványhoz, ezért célszerű egy adaptert magunkkal vinni.

 

[LAP TETEJÉRE]

Gasztronómia

Egységes spanyol konyháról nem beszélhetünk, a Spanyolországban jellemző ételek földrajzi egységenként, és éghajlati övenként változnak, hiszen a múlt század elejéig a hatalmas távolságok, és földrajzi akadályok (hegyek, külön szigetek) miatt a kommunikáció nehézkes volt Spanyolország egyes tartományai között. Az ízeket továbbá Spanyolország rendkívül gazdag történelme is befolyásolja: a spanyol konyhának főleg római, mór, és zsidó gyökerei vannak. A mórok rendkívül nagy hatással voltak Spanyolországra, és néhány mór ételt még ma is fogyasztanak. Többek között a történelemnek köszönhető az is, hogy a disznó igen népszerű. Évszázadokon át ez a keresztény gyökerek, a "tiszta spanyol vér" kifejező eszköze volt, hiszen a muszlimok, és a zsidók nem ehetnek disznóhúst. Az Amerikából Európába behozott zöldségek először Spanyolországban jelentek meg, és ma a modern spanyol konyha elengedhetetlen összetevője a burgonya, a paradicsom, a paprika, és a bab. Főleg ezek a sajátosságok különböztetik meg a spanyol konyhát a többi mediterrán ország gasztronómiájától. Bár a spanyol konyha jellemzői területről területre változnak, bizonyos sajátosságok megegyeznek, és olyan nemzeti ételek is vannak, amelyeket az ország minden pontján fogyasztanak, és amelyeket alábbiakban bemutatunk.

A főzés egyik elengedhetetlen alapanyaga az olívaolaj, sokan ennek tulajdonítják, hogy Spanyolországban, és általában a mediterrán országokban sokkal nagyobb az átlagéletkor. Spanyolország a világ olívaolaj-termelésének 44 százalékát adja. A sáfrányt szintén gyakran felhasználják. Sok étel alapja a sofrito, amely fokhagymából, hagymából, valamint paradicsomból áll, és amelyet olívaolajban főznek meg. Szinte mindig bort (sherryt) kortyolgatnak a fogások mellé. Kenyeret szinte minden mellé esznek, és a nyári hónapokban salátát is szinte mindig fogyasztanak. A különböző különleges sajtok (juh-, tehén-, és kecskesajtok, gyakran mixelve is), és kolbászok is igen népszerűek, sok ételt pedig babból készítenek. Desszertnek általában tejtermékeket (népszerűek a pudingok, pl. a rizspuding - arroz con leche), vagy gyümölcsöt fogyasztanak, süteményeket, és tortát csak különleges alkalmakkor.

Spanyolország egyik fő nemzeti étele a paella, amely Valenciából származik. Fő összetevői a rizs, a sáfrány, és az olívaolaj, ezen kívül tengeri falatokkal, hússal, és zöldségekkel körítik. Serpenyőben készítik, sofrito-alappal. A cocido tipikus spanyol főételnek, a paella mellett Spanyolország másik reprezentatív nemzeti ételének számít, főleg a középső, és északi területeken. Általában különböző húsokat, kolbászokat, zöldségeket, és babot tartalmaz. Népszerű szokás a tapas fogyasztása. Ezt általában este 9-11 között, vacsora előtt fogyasztják, és mellé bort, sört, vagy sherryt isznak. A tapas általában többféle, igen erősen ízesített tengeri falatokból, esetleg húsból, és kolbászból áll. Madridban, Észak-Spanyolországban, és Andalúzia néhány részén az éttermekben a tapast étvágygerjesztőként, fogpiszkálóra tűzve, ingyen kínálják. Egy másik tradicionális spanyol szokás a churro fogyasztása desszertként. A ropogós édességet általában forró csokoládéba mártogatják (chocolate con churros). A tortilla de patata, vagy gyakran csak tortillának hívják, szintén igen elterjedt. Ez gyakorlatilag egy tojásból készült omlett, sült paradicsommal. Magyarországon göngyölve ismerjük, de lapított formában is tálalják. A gazpacho Andalúziából származik, de egész Spanyolországban találkozhatunk vele. Hidegen felszolgált leves, amelynek fontos összetevője a paradicsom, ezen kívül (elkészítési módjától függően) olívaolajat, fokhagymát, uborkát, erős paprikát, száraz kenyeret, ecetet tartalmazhat, de nincs két étterem, vagy két település, ahol ugyanolyan gazpachot készítenek. Természetesen, mediterrán országként a legjellemzőbb mindenféletengeri hal, és egyéb tengeri élőlények fogyasztása. Rendkívül népszerű pl. a tintahal. Spanyolországban sokszor a hal saját tintájában főzik meg (chipirones en su tinta). A migast főleg reggeliként fogyasztják, a megmaradt kenyérből, és tortillából csinálják, de ma sok spanyol étteremben előételként ebédre, és vacsorára is felszolgálják. Gyakran fokhagymát, paprikát, olívaolajat, esetleg szalonnát is hozzáadnak, és sokszor tükörtojással, vagy szőlővel szolgálják fel. A jamón serrano vékony szeletekben, nyersen felszolgált sonka, hasonló az olasz prosciuttohoz. Egyszerű, de népszerű étel Spanyolországban az arroz a la cubana, amely egyszerűen rizsből, tükörtojásból, és paradicsomszószból áll.

[LAP TETEJÉRE]

Kisszótár

 

Általános kifejezések

Jó reggelt/napot!	Buenos días!
Jó napot!	Buenas tardes!
Viszontlátásra!	Hasta la vista! Adiós!
XY-nak hívnak.	Me llamo XY.
Igen	Sí
Nem	No
Kérem!	Por favor!
Köszönöm szépen!	Muchas gracias!
Elnézést!	Perdón!
Sajnálom.	Lo siento.

Számok

1	uno
2	dos
3	tres
4	cuatro
5	cinco
6	seis
7	siete
8	ocho
9	nueve
10	diez

20	veinte
50	cincuenta
100	ciento
200	doscientos
1000	mil

Vásárlás, élelmiszer

Mennyibe kerül?	Cuánto vale? Cuánto cuesta?
olcsó	barato
drága	precioso
kenyér	pan
tej	leche
zöldség	verduras
gyümölcs	fruta
bor	vino
ásványvíz	agua mineral
hús	carne

Szállás

szálloda	hotel
szoba	habitación
ágy	tampoco
fürdőszoba	bano
kulcs	llave
ablak	clara
ajtó	puerta
emelet	alto
éjszaka	noche

 

Szórakozás

belépőjegy	billete
színház	teatro
mozi	cine
diszkó	discoteca
meccs	partido
Egészségére!	Salud!
táncol	bailar
bikaviadal	corrida de torros
koncert	concierto
ülőhely	aciento